Péter Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péter Ernő
SzületettPéterfreund Ernő
1914. március 12.[1]
Polgár
Elhunyt1973. szeptember 19. (59 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • pedagógus
  • iskolaigazgató
  • szakszervezeti tisztségviselő
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-491/492)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Péter Ernő, 1948-ig Péterfreund (Polgár, 1914. március 12.[4]Budapest, 1973. szeptember 19.)[5][6] pedagógus, szakszervezeti vezető.

Élete[szerkesztés]

Péterfreund Zsigmond (1885–?) kereskedő és Kesztenbaum Debóra[7] (1887–?) gyermekeként született zsidó családban.[8] A Nyíregyházi Községi Jókai Mór Polgári Fiúiskola tanulója volt. Felsőfokú tanulmányait az Országos Izraelita Tanítóképző Intézetben végezte, ahol 1934-ben tanítói oklevelet szerzett.[9] 1935 és 1937 között Szabolcs vármegyében helyettesként tanított, majd Nagyhalászon és Nyíregyházán oktatott. A második világháború alatt munkaszolgálatot teljesített.[10] A háború után a nyíregyházi izraelita elemi népiskola igazgatójának választották és belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1949 és 1954 között a Pedagógusok Szakszervezetének osztályvezetőjeként működött, majd 1954 és 1957 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) főelőadója és 1958-tól haláláig a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára volt. Részt vett a Magyar Pedagógiai Társaság életre hívásában (1967), az V. Nevelésügyi Kongresszus megrendezésében (1970). 1958-tól tagja volt a SZOT elnökségének és 1962-től 1966-ig az MSZMP Központi Bizottságának.

Házastársa Lichtmann Irma volt, Lichtmann Gáspár és Rothmann Helén lánya, akit 1941. október 11-én Rákosszentmihályon vett nőül.[11] Felesége házasságkötésüket követően Lakatosra magyarosította családnevét.

A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

  • Földbérlő szövetkezetek a magyar földbirtokpolitika szolgálatában (Budapest, 1940)
  • A magyarság szabadságharca 48-ban és ma (Budapest, 1943)
  • A népfőiskola jövője (Budapest, 1944)
  • Neveléstörténet és szocialista pedagógia (társszerzővel, Budapest, 1968)
  • Kemény Gábor mozgalmi és (művelődés) politikai tevékenysége (Budapest, 1969)
  • Az iskola szerepe a társadalmi mobilitás biztosításában (tanulmány, szerk., Budapest, 1971)
  • A szocialista közoktatásért. Beszédek és írások (Budapest, 1974)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Szocialista Munkáért Érdemérem (1954)[12]
  • Munka Érdemrend (1960)[13]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1964; 1970; 1973)[14][15][16]
  • Szakszervezeti Munkáért arany fokozata (1968)[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Péter Ernő, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12102.htm
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. Születési bejegyzése a polgári állami születési akv. 131/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  5. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi állami halotti akv. 262/1973. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  6. Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  7. Neve előfordul Kesztenbon Dóra alakban is.
  8. Szülei házasságkötési bejegyzése a cigándi polgári házassági akv. 34/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  9. Iskolai értesítők – Országos Izr. Tanítóképző-intézet, Budapest, 1934
  10. Holocaust Survivors and Victims Database
  11. Házasságkötési bejegyzése a rákosszentmihályi polgári házassági akv. 113/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.)
  12. Magyar Közlöny, 1954. május 12. (35. szám)
  13. Magyar Közlöny, 1960. november 18. (102. szám)
  14. Magyar Közlöny, 1964. március 14. (16. szám)
  15. Magyar Közlöny, 1970. április 4. (22. szám)
  16. Művelődési közlöny, 1973. június 15. (12. szám)
  17. Szakszervezeti vezetők kitüntetése”, Népszava, 1968. május 1., 2. oldal (Hozzáférés: 2021. augusztus 16.) 

Források[szerkesztés]