Ugrás a tartalomhoz

Oxigénszaturáció

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vérkeringési rendszer. Piros: artériák. Kék: vénák

Az oxigénszaturáció (rövidítve SpO₂ vagy SaO₂) a hemoglobin oxigéntelítettségének mértéke százalékban. Azt mutatja meg, hogy a vörösvértestekben található hemoglobin hány százaléka kötődik oxigénmolekulákhoz. Az érték fontos élettani paraméter, amely a légzés, a keringés és az anyagcsere állapotáról ad információt.[1] Az emberi szervezetnek egy nagyon pontosan és stabilan kimért százalékos véroxigénszintre van szüksége ahhoz, hogy működni tudjon. A normális szint 96-100 százalék között van, ha beesik 90 alá, az alacsonynak tekintendő, és ezt az állapotot hipoxémiának hívják. Ha a véroxigénszint az artériákban leesik 80 százalék alá, az károsíthatja a belső szerveket, ezért feltétlenül kezelésre szorul. Az állandó alacsony oxigénszaturáció a légzés vagy a keringés összeomlásához vezethet, ezért a betegeken oxigénterápiával segítenek.

A szervezet az úgynevezett aerob anyagcsere során igyekszik fenntartani egy stabil oxigénszaturációs szintet, a légzés segítségével. A légzőrendszer útján a vörösvérsejtek, a hemoglobin oxigént vesznek fel a tüdőben, majd a szervezet minden pontjára elszállítják. A szervezet véroxigén-igénye változó lehet, például testmozgás esetén magasabb, illetve azoknál az embereknél, akik nagy tengerszint feletti magasságon élnek[2]. Szaturációnak nevezzük, amikor a vörösvérsejt telítődik oxigénnel. A túl magas és a túl alacsony szint is káros lehet a szervezetre nézve[3].

Az oxigénszaturáció meghatározása többféle módon történhet:

  • artériás vérgáz-analízissel (SaO₂), amely a legpontosabb módszer, de invazív vérvételt igényel;
  • pulzoximéterrel (SpO₂), amely a perifériás keringésen keresztül, fényelnyelés alapján becsüli a telítettséget, és nem invazív módon alkalmazható.[4]

Egészséges felnőtt emberben a normális oxigénszaturációs érték általában 95–100% közötti.

  • 90–94% között enyhe oxigénhiány (hipoxémia) állhat fenn.
  • 90% alatti érték esetén klinikailag jelentős oxigénhiányról beszélünk, amely orvosi beavatkozást igényel.[5]
  • 80–85% alatti szinteken cianózis jelentkezhet.
Az oxigén–hemoglobin disszociációs görbe

Az alacsony oxigénszaturáció számos okból kialakulhat, például:

Kezelés és alkalmazások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oxigénszaturáció csökkenése esetén az oxigénbevitel növelése szükséges.

  • Klinikai környezetben oxigénterápia (pl. oxigénmaszk, oxigénpalack, oxigénkoncentrátor) biztosítja a pótlást.
  • Magaslaton vagy sportolóknál időszakosan ún. „sportpalackok” is használatosak, de ezek nem helyettesítik az orvosi oxigénterápiát.[7]

Történeti áttekintés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oxigénszaturáció mérésének gondolata a 20. század első felében jelent meg, amikor az orvostudomány számára egyre fontosabbá vált a légzési és keringési paraméterek pontos nyomon követése.

Az első műszereket az 1930-as években fejlesztették ki: Millikan írta le a „reflektancia-oximéter” működését, amely a vér fényelnyelési tulajdonságait használta az oxigénszint becslésére.[8]

A modern pulzoximéter alapelvét a japán Takuo Aoyagi dolgozta ki 1972-ben, aki felismerte, hogy az artériás pulzációk fényelnyelésének változásaiból a hemoglobin oxigéntelítettsége pontosan meghatározható.[9]

Az 1980-as évektől a pulzoximéterek széles körben elterjedtek a műtőkben, intenzív osztályokon és mentőszolgálatoknál, majd később a háziorvosi és otthoni diagnosztikában is. A COVID–19-pandémia idején a hordozható, ujjra csíptethető eszközök lakossági felhasználása is nagymértékben megnőtt.[9]

  1. ↑ John E. Hall – Michael E. Hall – Arthur C. Guyton: Guyton and Hall textbook of medical physiology. 14th edition. 2021. ISBN 978-0-323-67280-1
  2. ↑ "Understanding Blood Oxygen Levels at Rest / Fitness / Cardio". www.fitday.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. november 7.
  3. ↑ "Hypoxia and Hypoxemia: Symptoms, Treatment, Causes". WebMD (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. november 7.
  4. ↑ Jubran, Amal (2015. december). "Pulse oximetry". Critical Care (angol nyelven). 19 (1). doi:10.1186/s13054-015-0984-8. ISSN 1364-8535. PMID 26179876. Hozzáférés: 2025. október 23.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  5. ↑ "Clinical management of COVID-19". www.who.int (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 23.
  6. ↑ West, John B. (2012. december 15.). "High-Altitude Medicine". American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine (angol nyelven). 186 (12): 1229–1237. doi:10.1164/rccm.201207-1323CI. ISSN 1073-449X. Hozzáférés: 2025. október 23.
  7. ↑ Mark H. Beers – Robert Berkow: The Merck manual of diagnosis and therapy. Merck Research Laboratories. 17. ed. 1999. ISBN 978-0-911910-10-0
  8. ↑ Millikan, G. A. (1942. október 1.). "The Oximeter, an Instrument for Measuring Continuously the Oxygen Saturation of Arterial Blood in Man". Review of Scientific Instruments (angol nyelven). 13 (10): 434–444. doi:10.1063/1.1769941. ISSN 0034-6748. Hozzáférés: 2025. október 23.
  9. 1 2 Andersen, Lars W. (2017. szeptember). "Lactate Elevation During and After Major Cardiac Surgery in Adults: A Review of Etiology, Prognostic Value, and Management". Anesthesia & Analgesia (angol nyelven). 125 (3): 743–752. doi:10.1213/ANE.0000000000001928. ISSN 0003-2999. Hozzáférés: 2025. október 23.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]