Osztályzat
Az osztályzat (vagy érdemjegy, a köznyelvben csak jegy) az iskolai teljesítmény, tanulmányi előmenetel minősítése kategóriába sorolással. A kategóriákat jelölhetik szövegesen (jeles, jó stb.), betűkkel (pl. A, B, C, D, F) vagy számokkal. Magyarországon 1950 óta ötfokozatú osztályozási rendszer van az alap-, illetve középszintű oktatásban, a felsőoktatásban emellett háromfokozatú skálát is használnak.
Tanulmányi előmenetel értékelése országonként
[szerkesztés]Magyarország
[szerkesztés]Értékelési rendszer 1950 óta: tantárgyi öt-, az általános iskolai magatartás és a szorgalom négyfokozatú skálán történik.
| Osztályzat | Szöveges értékelés |
|---|---|
| 5 | jeles |
| 4 | jó |
| 3 | közepes |
| 2 | elégséges |
| 1 | elégtelen |
Első osztályban a megfelelt illetve a jól megfelelt értékelés is használatos volt.
| Osztályzat | Szöveges értékelés | |
|---|---|---|
| Magatartás | Szorgalom | |
| 5 | példás | példás |
| 4 | jó | jó |
| 3 | változó | változó |
| 2 | rossz | hanyag |
| Szöveges értékelés |
|---|
| kiválóan megfelelt |
| jól megfelelt |
| megfelelt |
| nem felelt meg |
1948-1950 között hétfokozatú skála volt, a legkisebb átmenő jegy a 3-as:
| Osztályzat | Szöveges értékelés |
|---|---|
| 7 | kitűnő |
| 6 | jeles |
| 5 | jó |
| 4 | közepes |
| 3 | elégséges |
| 2 | gyenge |
| 1 | elégtelen |
1948 előtt pedig szintén öt- és négyfokozatú skála dominált a következő kategóriákkal:
| Szám | Magaviselet | Szorgalom | Előmenetel | Írásbeli dolgozatok külső alakja |
|---|---|---|---|---|
| 1 | példás | nagy | kitűnő | csinos |
| 2 | dicséretes[1] | kitartó | jeles | tiszta |
| 3 | jó | változó | jó | rendes |
| 4 | tűrhető | hanyatló | elégséges | kevésbé rendes[1] |
| 5 | szabálytalan | csekély | elégtelen | rendetlen |
Szlovákia
[szerkesztés]Szlovákiában és több más országban - pl. Csehország, Ausztria - a régi, 1948 előtti rendszer lényegét tekintve megmaradt. Az előmenetelhez ötfokozatú skálát használnak, az osztályzás azonban fordítva történik, mint Magyarországon:
| Szám | Előmenetel - szlovákul | Magyarul |
|---|---|---|
| 1 | výborný | kitűnő |
| 2 | chválitebný | dicséretes |
| 3 | dobrý | jó |
| 4 | dostatočný | elégséges |
| 5 | nedostatočný | elégtelen |
Amerikai Egyesült Államok
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államokban szokásos rendszer szerint a diákok munkáját betűvel minősítik. Az elégtelen eredmény jele a failing (bukás) szóra utaló F, az elégséges vagy annál jobb eredményeket pedig A–D betűkkel jelölik, ahol az A a legjobb, a D pedig a leggyengébb, még nem elégtelen eredmény.[2]
A tanulmányi átlag mérőszáma a szokásosan Grade Point Average (osztályzat-pontszámátlag) nevű, gyakran csak GPA-nek rövidített 0,00 és 4,00 közötti mutató. Ezt úgy számítják ki, hogy az A osztályzathoz a 4 számértéket rendelik, a B-hez a 3-at, a C-hez a 2-t a D-hez az 1-et az F-hez pedig a 0-t, majd az így keletkezett számokat átlagolják.
Bizonyos esetekben, például ha a diák emelt szinten tanul egy tantárgyat, a betűvel kifejezett osztályzathoz a fentinél 0,5-del vagy 1-gyel nagyobb számot rendelnek. Ennek a kiemelésnek a neve weighting (súlyozás, bár itt statisztikailag másról van szó, mint a súlyozott átlag), és az így keletkezett „súlyozott” GPA értéke aztán 4-nél magasabb is lehet.
Egyes iskolák finomabb skálán értékelik a diákok munkáját azáltal, hogy a betűkhöz még + vagy - szimbólumokat is rendelnek. Egy C+ eredmény például jobb egy C-nél, de gyengébb egy B-nél.
Ha a diák munkájának sikere százalékosan is mérhető, az elégséges alsó határa hagyományosan az ötven százalék. Ha például egy diák egy tízkérdéses, feleletválasztós dolgozaton hatnál kevesebb helyes választ ad, szokás szerint F-et kap.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Az értékelések a kornak megfelelő helyesírással szerepelnek.
- ↑ Grading Scale (Secondary Grading and Reporting) | Fairfax County Public Schools. www.fcps.edu. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
Források
[szerkesztés]- 1956-os Intézet
- Korabeli tanulmányi értesítők