Online álláskeresés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az online álláskeresés az álláskeresés azon formája, amikor is nem újságok apróhirdetései által, lokális állásbörzéken a vagy a helyi munkaügyi központok segítségével keres munkát magának az álláskereső, hanem az internet lehetőségeinek valamelyikét használva. Az álláskeresőket segítő honlapok különböző önéletrajz formákat mutatnak be, országos szintű állásajánlatokat sorakoztatnak fel, esetleg személyre szabott lehetőségeket is ajánlanak. Az internet megreformálta az álláskeresési szokásokat.

Portálok és adatbázisok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az álláskereső portálok számtalan ajánlattal várják a jelentkezőket, az álláskeresés fogalma már egybeforrt magával az internettel. Szokásossá vált az emailben történő jelentkezés az online meghirdetett állásokra.[1]

A nagyobb cégek, a munkaközvetítők és az állásgyűjtő portálok oldalain szinte minden esetben lehetőség van a konkrét munkára történő jelentkezésen kívül az adatbázisba történő regisztrációra is. Ilyenkor egy online űrlapot kell kitölteni a jelentkezőnek, ahol a személyes adatokon és elérhetőségeken kívül a képzésekre, szakmai tapasztalatra, speciális tudásra, és akár személyiségvonásokra is kíváncsiak. A folyamat végén lehetőség van a magyar és idegen nyelvű önéletrajz, valamint motivációs levél feltöltésére. Ennek nyomán a jelentkező adatai bekerülnek egy adatbázisba.[1]

Közösségi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közösségi oldalak üzenőfalán való érdeklődés a többi tag ismerősi körét is bevonja az álláskeresésbe. Ez a módszer áthidalja azt a problémát, hogy sok állást meg sem hirdetnek, mert először belső körből próbálnak alkalmas jelöltet találni. Ráadásul a közösségi oldalakon esetleg már az előtt értesülni lehet egy-egy pozícióról, hogy az a különböző álláskereső portálokon megjelenne. [2]

Az utóbbi néhány évben a közösségi oldalakon a cégek is megjelentek.

Álláskereső stratégia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az álláskeresőnek, akárcsak a hagyományos álláskeresésnél, előzetesen tisztáznia kell magával, hogy mik a céljai, mit szeret, mire vágyik, és mit akar elérni és az önéletrajznak és a motivációs levélnek egyaránt meg kell felelnie az adott állásajánlatnak, az elvárásoknak és az álláskereső személyének, kihangsúlyozva az adott állás betöltése szempontjából érdekes végzettségeket és tapasztalatokat. A célok tisztázása nyomán megindulhat a célirányos kapcsolatkeresés a közösségi oldalakon is. Az online közösségi oldalak sajátsága, hogy az események gyorsan feledésbe merülnek, ezért elősegíti a sikert az ismételt érdeklődés hirdetőfalukon.[1]

Az ügyes álláskereső azt is figyelembe veszi, hogy a közösségi oldalakon magáról kialakított képe a potenciális munkaadó előtt sem marad titok.[1]

Nagyszámú leadott jelentkezést táblázatban lehet áttekinthetővé tenni annak elkerülésére, hogy egy esetleges telefonos interjú alatt az álláskereső esetleg ne emlékezzen arra, hogy kivel és mi kapcsán beszél.

Veszélyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy hamis álláshirdetést az interneten könnyű közzétenni, és ekkor a válaszok nyomán szétküldött kérdőivek kitöltői a személyes adataikat illetéktelen kezekbe juttatják. Valódi állásajánlat helyett ilyenkor spam, azaz nem kívánt hirdetések, felhívások következnek, sőt esetleg a válaszok közzététele az interneten, és ezzel a „digitális tetoválásnak" nevezett jelenség. Az adatok birtokában egy csaló az adatközlő személyiséget is könnyebben felveheti. Ez azzal is kiegészülhet, hogy jelszavas regisztrációt is kér, és mivel sokan egyetlen jelszót használnak mindenhez, az adathalász az adatok és a jelszó birtokában e-mail hozzáférést, banki hozzáférést szerez magának.[3].

Másrészt magát az álláskeresést veszélyeztetheti az esetleg már megtörtént digitális tetoválás, tehát egy régebbi szóhasználattal élve, ha az illető kompromittált az interneten.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Doksi.hu: (magyar nyelven). Doksi.hu. (Hozzáférés: 2011. május 24.)

Ajánlott források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]