Omolon
| Omolon | |
| Омолон | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1114 km |
| Vízhozam | 680 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 113 000 km² |
| Forrás | Kolima-hegység |
 é. sz. 62° 43′ 09″, k. h. 157° 31′ 09″ | |
| Torkolat | Kolima |
| é. sz. 68° 42′ 29″, k. h. 158° 41′ 50″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Kolima vízgyűjtő területének térképe | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Omolon (oroszul: Омолон) folyó Oroszország ázsiai részén, a Magadani területen, Csukcsföldön és Jakutföldön. A Kolima legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz[szerkesztés]
Hossza: 1114 km, vízgyűjtő területe: 113 000 km2, évi közepes vízhozama: kb. 680 m³/s; a torkolatnál 900 m³/s.
A Magadani területen, a Kolima-hegyvidék központi részén ered. Felső szakaszán hegyek között, szűk völgyben folyik északkelet felé. Kelet felől megkerüli a Kedoni-hegységet, majd völgye kiszélesedik. A Molongda torkolatától határfolyó a Magadani terület és Csukcsföld között. Itt, a középső folyásán veszi fel legnagyobb bal oldali mellékfolyóját, a Kedont. Csukcsföld nyugati vidékén, az Oloj-hegység és a Jukagir-fennsík közötti széles völgyben folytatja útját, végig észak felé. Jakutföld északkeleti peremén, lapos, mocsaras tundrán kanyarogva éri el a Kolimát, 282 km-rel annak torkolata előtt.
A folyó középső szakasza mentén, (a Namindikan mellékfolyó környékén, ahol 1980 és 2002 között nagy kiterjedésű természetvédelmi terület volt) az éghajlat szélsőségesen kontinentális, szubarktikus. Az évi középhőmérséklet –12,8 °С, a januári –39,2 °С, a júliusi 13,1 °С. A csapadék évi mennyisége csupán 240 mm, a vegetációs időszak kb. 100 napig tart. Az Omolon medre itt kb. 500 m széles, sok a mellék- és a holtág, az elárasztott rét és a mocsár. Az érintetlen természeti környezet a tundrai költözőmadarak sokaságának kedvelt pihenőhelye.[1][2]
Októbertől május végéig, június elejéig az Omolon jégpáncél alatt van, felső folyásán fenékig befagy. Nyáron a torkolattól fölfelé 595 km-ig hajózható.
Mellékfolyói[szerkesztés]
Nagyobb mellékfolyói:
- jobbról a Kegali (228 km), a Molongda (185 km) és az Oloj (471 km);
- balról a Namindikan (199 km) és a Kedon (296 km).
Több mellékfolyó mentén régóta ismert ezüst- és aranylelőhelyek találhatók.
Történelem[szerkesztés]
- Az Omolon völgye (főként alsó folyásán) kiemelkedő szerepet játszott az őslakos jukagirok tradicionális életmódjában. Ennek fontos része volt a lazacfélék halászata, valamint a rénszarvasok vadászata, illetve befogása és háziasítása.
- 1892 nyarán az Omolon torkolatánál temették el a neves földrajztudóst, Szibéria kutatóját, Ivan Gyementyjevics Cserszkijt (lengyel nevén: Jan Stanisław Franciszek Czerskit).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szrednyeje tyecsenyije reki Omolon (Hozzáférés: 2017-09-02)
- ↑ [1] (Hozzáférés: 2017-09-02)
Források[szerkesztés]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Omolon (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
- Omolon (Enciklopegyija Voda Rosszii)
