Oktatásszociológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az oktatásszociológia egy tudományterület, mely az oktatás társadalmi összefüggésrendszerével foglalkozik. Ezen belül is elemzi a társadalmi mozgásokat a tudomány hatásában és az iskolarendszerben. Vizsgálja az emberi erőforrások fejlődését (iskolaszint, szakmai orientációk). Kialakulása a XX.század első felére tehető amikor is megpróbálták az oktatás összekapcsolását az oktatási rendszer funkcióival. Választ kerestek arra, hogy mi történik az iskolarendszerben, valóban tudásátadás, mobilitás, szocializációs folyamat zajlik-e, és ha igen akkor milyen módon, illetve, hogy hogyan működik a család és a társadalom közé bekapcsolt intézmény. Emilé Durkheim a modern szociológia megteremtője így vélekedik idézetében az oktatás és a szociológia viszonyáról: „az oktatás az embereket nem olyanná formálja, amilyenek természetüknél fogva lennének, vagy szeretnének lenni, hanem olyanra, milyenre a társadalomnak szüksége van.” A szélesebb értelemben vett oktatásszociológia tárgykörébe tartozik az oktatáspolitika, oktatásgazdaságtan, iskolaszociológia, társadalompolitika, szociálpszichológia, oktatásstatisztika, az oktatás társadalomtörténete satöbbi. A magyar tudományos nyelvhasználatban a nevelésszociológia nem homonimiája az oktatásszociológiának, mert a nevelésszociológia inkább a tanulócsoportok belső kapcsolataival, tanár-tanuló viszonyokkal, osztálytermi szintű problémákkal foglalkozik, tehát több köze van a pedagógia tárgyköréhez.

Magyarországi intézményesültség[szerkesztés]

Szakképzés[szerkesztés]

  • ELTE TÁTK Oktatásszociológiai szakirány (vez: Csákó Mihály) [1]
  • erre fókuszáló neveléstudományi PhD programok a PTE-n (vez: Forray R. Katalin) és a DE-n (vez: Kozma Tamás) http://dragon.klte.hu/~nevtud/index.htm
  • erre fókuszáló BA, MA programok: PTE, DE, Wesley János Főiskola (vez: Lukács Péter) ([2], [3], [4])

Kutatóintézetek[szerkesztés]

  • Az Oktatáskutató Intézet, később Felsőoktatáskutató Intézet (Vezetők 1990 óta: Nagy József, Kozma Tamás, Lukács Péter, Liskó Ilona), jelenleg Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részeként (kut központ vez: Kocsis Mihály, majd Fehérvári Anikó) http://www.ofi.hu
  • Országos Közoktatási Intézet kutatóközpontja - jelenleg Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részeként (kut központ vez: Kocsis Mihály, majd Fehérvári ANikó) [5]
  • Oktatás és Ifjúságkutató és Továbbképző Központ (ELTE TÁTK, vez: Csákó Mihály) [6]

Szakfolyóirat[szerkesztés]

  • Educatio (alapító főszerkesztő: Kozma Tamás, főszerkesztő Fehérvári Anikó, szerk biz elnök Csákó Mihály) www.edu-online.eu

Könyvsorozat[szerkesztés]

  • Oktatás és társadalom

MTA albizottságok[szerkesztés]

  • IX. o. oktatásszociológiai albizottság (2011-ig állt fenn, majd 2015-től ismét) elnök: Csákó Mihály) http://www.mta.hu/
  • II. o. nevelésszociológiai albizottság (eln.: Pusztai Gabriella) http://www.mta.hu/

Szakmai szervezet[szerkesztés]

  • Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztály (elnök: Nagy Péter Tibor, korábbi elnökök: Kozma Tamás, Lukács Péter, Hrubos Ildikó) http://www.oktatas.uni.hu

Standard tankönyv[szerkesztés]

  • Kozma Tamás: Nevelésszociológia
  • Kozma Tamás: A felsőoktatás nevelésszociológiája
  • Lukács Péter- Nagy Péter Tibor (szerk): Oktatáspolitika
  • Educatio 2001/1 „Oktatás - Politika – Kutatás”
  • Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana
  • Varga Júlia: Oktatásgazdaságtan

Egyetemi tanárok és/vagy MTA doktorok[szerkesztés]

  • Benedek András
  • Forray R. Katalin
  • Halász Gábor
  • Hrubos Ildikó
  • Karády Viktor
  • Kozma Tamás
  • Nagy Péter Tibor
  • Polónyi István

Szerzők[szerkesztés]

A négy fontos neveléstudományi szakmai folyóiratban (Iskolakultúra, Educatio, Magyar pedagógia, Új Pedagógiai Szemle) oktatásszociológiai témában legtöbbet (évi átlagban egynél több tanulmányt) publikáló oktatásszociológus szerzők:

  • Andor Mihály
  • Bajomi Iván
  • Csákó Mihály
  • Fehérvári Anikó
  • Forray R. Katalin
  • Halász Gábor
  • Hrubos Ildikó
  • Imre Anna
  • Kozma Tamás
  • Liskó Ilona
  • Nagy Mária
  • Nagy Péter Tibor
  • Polónyi István
  • Pusztai Gabriella
  • Sáska Géza
  • Setényi János
  • Tót Éva
  • Török Balázs[1]

Források[szerkesztés]