Ugrás a tartalomhoz

Novák Ferenc (építész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novák Ferenc
Született1848[1]
Tábor[2]
Elhunyt1903. január 25. (54-55 évesen)[3][1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
Halál okatüdőgyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Novák Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Novák Ferenc (Tábor, Csehország, 1848 körül – Budapest, 1903. január 25.)[4] cseh származású magyar építész és építőmester.[5]

Élete

[szerkesztés]

Életéről kevés adat ismert. Szülei Novák János és Suchomel Anna, felesége Ratzenbeck Anna.[4] Ausztriából került Magyarországra.[5] A 19. század végén épített különböző, historizáló stílusú épületeket – korabeli becslések szerint 100-nál többet[5] – Budapest területén. Nem csak kivitelezőként (korabeli szóhasználattal építőmester) működött, hanem voltak saját tervezésű házai is. A főváros egyik legkeresettebb építészének számított.[5] Érdekes terve volt a Gellért-hegyre felvezető siklóvasút, amely végül nem valósulhatott meg.

1903-ban, alig 55 éves korában hunyt el tüdőgyulladásban[6] hosszas szenvedés után.[5] Így emlékezett meg róla az Építő Ipar című folyóirat halálakor:[7]

„Bár idegen országból származott hozzánk, kivívta magának munkásságával a közbecsülést. Egyéniségének kedvességével és becsületes, minden jó és szép iránt fogékony törekvéseivel igen-igen sok barátot szerzett magának évtizedeken át folyó működése közben. Mint végzett technikus a volt Tiszavidéki vasútnál kezdte meg pályáját s folytatta a Sugár-úti építőtársaságnál, mígnem a 80-as évek elejével magát önállósította. Számos lakó- és bérházat épített Budapesten, amelyekkel mindenütt elismerést aratott. Buzgólkodott abban, hogy a Gellérthegyet siklóval tegye hozzáférhetővé a közönségnek. Erre vonatkozó tervét az »Építő Ipar« 1898. évfolyamában közöltük is. Hogy nem létesült, annak nagy részben adminisztrációnk lassúsága volt az oka. Igen korán érte a halál őt, aki szeretett dolgozni és nemesen érző szívvel a jótékonyságot gyakorolni. Legyen áldott az emléke.”

Ismert épületei

[szerkesztés]
  • 1888–1890: Spitz-bérház, Budapest, Teréz körút 39.[8]
  • 1892: Haris-féle üzletház, Szentes, Kossuth tér 5.[9]
  • 1894–1895: Ehrenfeld-bérház, Budapest, Erzsébet körút 25-27. (Schmahl Henrikkel közös munka)[10]
  • 1894–1895: bérház, Budapest, József körút 14.[11]
  • 1895: Vasady–Hay-bérház, Budapest, Podmaniczky u. 43.[12]
  • 1896: Szontag-bérház, Budapest, Teréz körút 37.[13]
  • 1896: Emich-bérház, Budapest, Horánszky utca 16.[14]
  • ?: bérház, Budapest, Benczúr utca 5.

Egyéb tervek

[szerkesztés]
  • 1891: Gőzsikló alsó és felső állomásépülettel a Gellért-hegyre, Budapest (Miller Vince Edével közös munka)[6]

Képtár

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]