Noszvaji barlanglakások
| Noszvaji barlanglakások | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Noszvaj |
| Hely | Pocem |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 19. század |
| Típus | barlanglakások |
| Elhelyezkedése | |
 Noszvaji barlanglakások
Pozíció Heves vármegye térképén
| |
| é. sz. 47° 55′ 43″, k. h. 20° 28′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 43″, k. h. 20° 28′ 54″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Noszvaji barlanglakások témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A noszvaji barlanglakások egyfelől helyi védettséget élvező építészeti emlék az Egri-Bükkalján, a Heves vármegyei Noszvaj délkeleti peremén, a vulkanikus eredetű felszíni riolittufába a feltehetően a 19. században vájt barlanglakások csoportja, másfelől az 1990-es évek óta művésztelep, amelynek résztvevői kortársi koncepciók alapján azóta is alakítják a sziklába vájt térformákat.
Történetük[szerkesztés]
Noszvaj népe már a középkor évszázadaiban vájt ismeretlen rendeltetésű ún. kaptárfülkéket a település határában elterülő sziklaformációkba, később pedig mezőgazdasági céllal nagyobb üregeket – istállókat, terménytárolókat stb. – is kialakítottak. A legkorábbi pincék és barlanglakások, helyi kifejezéssel pinceházak a 16. században jelentek meg, amelyek idővel a környék építészeti hagyományait követve többosztatú, akár kőbe vájt gádorral, tornáccal is kibővített, meszelt homlokzatú lakhelyekké váltak.[1] Noszvajon 1935-ben a lakosság 20%-a élt pinceházakban, 1958-ban pedig még hetven barlanglakásban éltek családok.[2] A 20. század második felében azonban lakóik fokozatosan elhagyták a Pocem (lásd szlovák podzemí, a. m. ’föld alatt’) néven ismert falurész barlanglakásait, amelyek az 1990-as évek derekára elnéptelenedtek.[3]
Balázs Péter és Horváth Ottó szobrászok vezetésével és egy művészcsoport közreműködésével ezt követően alapították meg a Farkaskő Művésztelepet, majd megindult a pocemi barlanglakások feltárása, kortárs művészeti koncepciójú újrahasznosítása és továbbalakítása.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lisányi 2012 :52.; Margittai 2013 :39.
- ↑ Szabó 1958 :516.; Hámori 2017 :23.
- ↑ Lisányi 2012 :52.; Margittai 2013 :39.
- ↑ Lisányi 2012 :53.; Margittai 2013 :39.
Források[szerkesztés]
- ↑ Hámori 2017: Hámori Péter: Barlanglakók és a vármegye. Fejezet a magyar szociális lakáspolitika történetéből. Valóság, LX. évf. 1. sz. (2017. jan.) 12–40. o.
- ↑ Lisányi 2012: Lisányi Endre: Pocem – noszvaji kortárs kőkultúra. Honismeret, XL. évf. 3. sz. (2012) 52–54. o.
- ↑ Margittai 2013: Margittai Gábor: Sírlakók a Bükkalján. Magyar Nemzet, LXXVI. évf. 224. sz. (2013. aug. 17.) 39. o.
- ↑ Szabó 1958: Szabó Zoltán: Feljegyzés Noszvaj jelenéről és jövőjéről 1958-ban. Széphalom, 16. sz. (2006) 513–522. o.