Nopcsa Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nopcsa Ferenc
(Franz Nopcsa von Felső-Szilvás)
báró Nopcsa Ferenc
báró Nopcsa Ferenc
Született 1877. május 3.[1][2]
Erdély
Elhunyt 1933. április 25. (55 évesen)[1][2]
Bécs[3]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • Őslénykutató
  • etnológus
  • albanológus
Iskolái Bécsi Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc témájú médiaállományokat.
Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben - 1913 körül

Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3.Bécs, 1933. április 23.) kalandos életű, magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns, az MTA levelező tagja (később erről lemondott). Ő volt az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírója.

Életpályája[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Erdélyi, Hunyad megyei, elmagyarosodott román nagybirtokos családból származott. Nagyapja, Nopcsa László nevéhez legendás történetek kapcsolódtak, ő volt Jókai Mór Fatia Negra nevű rablóvezér hősének fő mintája a Szegény gazdagok című regényében.[4] Nagybátyja, Nopcsa Ferenc (Felsőfarkadin, 1815–1904) Hunyad vármegye főispánja, 1868-tól 1894-ig Erzsébet királyné főudvarmestere volt.

Tanulmányai[szerkesztés]

A bécsi Theresianumban tanult földtant. 1895-ben, amikor a családi birtokon, Szentpéterfalván húga, a 12 éves Ilona dinoszauruszmaradványokat talált, ő vállalta (18 évesen), hogy besorolja a leleteket. A fiatalember 1897-ben egy cikkben leírta a kréta időszakból származó maradványokat, amelyek végül a Magyarosaurus nevet kapták. A felfedezésről két évvel később beszámolt a Bécsi Tudományos Akadémia egy ülésén is. Id. Lóczy Lajos tanítványa volt. Figyelmét a felfedezés fordította a paleontológia felé. Már akkor felvetette, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét, amit ma már széles körben elfogadnak a tudósok.

Magánélete[szerkesztés]

Nopcsa hosszú éveken át tartott fent „szerelmi” viszonyt titkárával, az albán származású Bayazid Elmas Dodával.[5] 1933-ban megölte Dodát, majd magával is végzett.[6]

Paleontológiai kutatásai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A Gyulafehérvár, Déva, Ruszkabánya és a romániai határ közé eső vidék geológiája; Franklin Nyomda, Bp., 1905 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Aus Šala und Klementi. Albanische Wanderungen; Kajon, Sarajevo, 1910 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • A legsötétebb Európa. Vándorlások Albániában; Fritz Nyomda, Bp., 1911 (Utazások könyvtára)
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Beiträge zur Vorgeschichte und Ethnologie Nordalbaniens; Holzhausen, Wien, 1912
  • Haus und Hausrat im katholischen Nordalbanien; Institut für Balkanforschung, Sarajevo, 1912 (Zur Kunde der Balkanhalbinsel, 1. Reisen und Beobachtungen)
  • Die Dinosaurier der siebenbürgischen Landesteile Ungarns; Geolog. Reichsanst, Bp., 1915 (Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen ungar. geologischen Reichsanstalt)
  • Erdély dinosaurusai; Franklin Nyomda, Bp., 1915 (A Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyve)
  • Az Albániáról szóló legújabb irodalom; összeáll. Nopcsa Ferenc; Hornyánszky Nyomda, Bp., 1918
  • Kallokibotium a primitive ampnychelydean tortoise from the uppermost cretaceous of Hungary; s.n., Bp., 1923 (Paleontologia Hungarica)
  • Festrede. Gehalten Franz Nopcsa anlässlich des Besuches der Paläontologischen Gesellschaft im M. Kir. Földtani Intézet in Budapest; Földtani Intézet Házinyomdája, Bp., 1928
  • Palaeontological notes on reptiles; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1928 (Geologica Hungarica Series palaeontologica)
  • Dinosaurierreste aus Siebenbürgen; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929
  • Geographie und Geologie Nordalbaniens; Institutum Regni Hungariae Geologicum, Bp., 1929 (Geologica Hungarica Series geologica)
  • Traveler, scholar, political adventurer. A Transylvanian baron at the birth of Albanian independence. The memoirs of Franz Nopcsa; szerk., németről angolra ford. Robert Elsie; CEU Press, Bp.–New York, 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. május 2.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb15073720k
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 31.
  4. Sz.Cs.: Leshely. Fatia Negra és a hátszegi dinoszauruszok
  5. Baron Franz Nopcsa In: Encyclopedia of gay, lesbian, bisexual, transgender & queer culture
  6. Kordos László: Dinoszaurusz a Skorpió jegyében (Magyar Tudomány, 2003/12 1592. o.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Tasnádi-Kubacska András: Franz Baron Nopcsa; Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum, Bp., 1945 (Leben und Briefe ungarischer Naturforscher)
  • Gert Robel: Franz Baron Nopcsa und Albanien; Harrassowitz, Wiesbaden, 1966 (Albanische Forschungen)
  • Hála József: Franz Baron von Nopcsa. Anmerkungen zu seiner Familie und seine Beziehungen zu Albanien. Eine Bibliographie; németre ford. Hontvári Ottó, Werner Janoschek; Geologische Bundesanstalt–Ungarische Geologische Landesanstalt, Wien–Bp., 1993
  • International Conference on Ferenc Nopcsa and Albania. 13-14 October 1993. Abstracts; szerk. Dudich Endre, Hála József; Hungarian Geological Survey, Bp., 1993
  • Főzy István: Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai. A Magyarosaurus dacus és a többiek; Alfadat-press, Tatabánya, 2000
  • Demény-Dittel Lajos: Báró Nopcsa Ferenc dr., paleontológus és néprajzkutató munkássága, 1877-1933; magánkiadás, 2011
  • Dacian Muntean: Aventurile şi călătoriile baronului Nopcsa. Monografie; Sens, Deva, 2013
  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nopcsa Ferenc témájú kategóriát.