Njáls saga
A Njáls saga vagy röviden Njála a legismertebb izlandi saga. A 13. század végén írták le először, és jól mutatja hatását az izlandiak körében, hogy korai kéziratainak száma szokatlanul nagy, és az évszázadok folyamán újabb és újabb átiratok keletkeztek.
Története[szerkesztés]
Jóllehet a 17. és 18. században bizonyítottan több tudós is foglalkozott a kézirattal történelmi forrásként, nyomtatásba mégis csak 1772-ben került először: Olavus Olavius izlandi diák adta ki Koppenhágában. Valódi felfedezésére pedig egészen a 19. századig várni kellett: csak a német romantika és a népi irodalom újra felfedezése nyitotta meg számára az utat.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lars Lönnroth. Njáls saga: a critical introduction (angol nyelven). Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press, 1-2. o. (1976). ISBN 0-520-02708-6. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 25.
Magyarul[szerkesztés]
- Vikingfiak. Az izlandi Njaudl-történet, 1-2.; ford., bev., jegyz. Bernáth István; Szépirodalmi, Bp., 1965 (Olcsó könyvtár)
- Kopasz Grím-fia Egill / A fölperzselt tanya. Két izlandi saga a 13. századból Bernáth István fordításában és jegyzeteivel; ford. Bernáth István; Tóni Túra Utazási Iroda, Bp., 1995
- Brennu-Njáls saga. A fölperzselt tanya története. Egy 1280-1290 körül borjúbőrpergamenre írt, majd később 60-70 pergamen- és papírkódexbe is lemásolt saga; ford., jegyz. Bernáth István, bev. Voigt Vilmos; Corvina, Bp., 2017 (Északi források)
Források[szerkesztés]
- Lars Lönnroth: Njáls saga: a critical introduction. University of California Press, 1976.
- Vikingfiak - Az izlandi Njaudl-történet. (Njáls saga. Fordította Bernáth István) Olcsó könyvtár. Szépirodalmi kiadó, Budapest, 1965.
- Kopasz Grím-fia Egill/A fölperzselt tanya (Egils saga/Njáls saga. Fordította Bernáth István) Tóni Túra Utazási Iroda, Budapest, 1995. ISBN 9635026145