Njáls saga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy részlet a mű egy korai másolatából

A Njáls saga vagy röviden Njála a legismertebb izlandi saga. A 13. század végén írták le először, és jól mutatja hatását az izlandiak körében, hogy korai kéziratainak száma szokatlanul nagy, és az évszázadok folyamán újabb és újabb átiratok keletkeztek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jóllehet a 17. és 18. században bizonyítottan több tudós is foglalkozott a kézirattal történelmi forrásként, nyomtatásba mégis csak 1772-ben került először: Olavus Olavius izlandi diák adta ki Koppenhágában. Valódi felfedezésére pedig egészen a 19. századig várni kellett: csak a német romantika és a népi irodalom újra felfedezése nyitotta meg számára az utat.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lars Lönnroth. Njáls saga: a critical introduction (angol nyelven). Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press, 1-2. o. ISBN 0-520-02708-6 (1976). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 25. 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lars Lönnroth: Njáls saga: a critical introduction. University of California Press, 1976.
  • Vikingfiak - Az izlandi Njaudl-történet. (Njáls saga. Fordította Bernáth István) Olcsó könyvtár. Szépirodalmi kiadó, Budapest, 1965.
  • Kopasz Grím-fia Egill/A fölperzselt tanya (Egils saga/Njáls saga. Fordította Bernáth István) Tóni Túra Utazási Iroda, Budapest, 1995. ISBN: 9635026145