Nicolas Chamfort

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nicolas Chamfort
(Sébastien-Roch Nicolas de Chamfort)
Nicolas Chamfort.jpg
Született 1741. április 6.[1][2][3][4][5][6]
Clermont-Ferrand
Elhunyt 1794. április 13. (53 évesen)[1][2][3][4][5][6]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Tisztség seat 6 of the Académie française
Halál okaöngyilkosság
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolas Chamfort témájú médiaállományokat.

Sébastien-Roch Nicolas, később felvette a Chamfort nevet (Clermont-Ferrand, 1740. április 6.Párizs, 1794. április 13.) francia író, moralista.

Életútja[szerkesztés]

Születésének körülményei nem teljesen tisztázottak, feltehetően törvénytelen gyermekként született. Irodalmi sikerei előtt különféle munkákat vállalt, hogy megélhetését biztosítsa. Kezdetben újságcikkeket, dicsőítő ódákat írt, utóbbiakért akadémiai díjban is részesült. Később éreklődése a színház felé fordult, szatirikus vígjátékain Rousseau nézeteinek hatása érezhető (La jeune Indienne, Le marchand de Smyrne). Az igazán nagy sikert Mustapha et Zéangir című tragédiája hozta meg számára. A darabot a királyi udvar köreiben is kedvezően fogadták, a királyné nyugdíjat (kegydíjat?) és Condé herceg (Louis V Joseph de Bourbon-Condé) mellett titkári állást biztosított számára. A függetlenségét féltő Chamfort azonban hamarosan megvált ettől a szolgálattól. Ebben az időben jelent meg társszerzőként írt munkája, a "Dictionnaire dramatique" (1776). Írói hírneve gyorsan nőtt, a párizsi szalonok kedvelt alakja lett. 1781-ben a Francia Akadémia tagjai közé választotta.

A forradalmat lelkesen üdvözölte, egy ideig titkára volt a Jakobinus klubnak. Kinevezték a nemzeti könyvtárba könyvtárosnak, ám nem sokkal később lemondott. A forradalom robespierre-i fordulatát, a terrort elutasította. Bebörtönözték, de hamarosan kiszabadult. Az újabb börtöntől tartva 1793-ban öngyilkossági kísérletet követett el és sebeibe a következő évben belehalt.

Munkái[szerkesztés]

  • La jeune Indienne (1764)
  • Le marchand de Smyrne (komédia, 1770)
  • Mustapha et Zéangir (tragédia, 1776 vagy 1778)
  • Dictionnaire dramatique (Joseph de La Porte-tal közösen, 1776)
  • Maximes et pensées, caractères et anecdotes (Halála után kiadott, leghíresebb és máig idézett munkája maximáit, aforizmáit, anekdotáit tartalmazza. Németül megjelent Drezdában, 1803-ban; jelentős hatással volt a német romantikus költőkre).

Összegyűjtött műveit egy évvel halála után adták ki (Oeuvres, 4 kötet. Párizs, 1795).

Magyarul[szerkesztés]

  • Aforizmák; vál., ford., utószó Gábor György; Európa, Bp., 1960 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • A tudósokról és az írókról; ford. Gábor György; inː Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai; vál., előszó, tan. Gyergyai Albert, jegyz. Somló Vera, Szávai János; Európa, Bp., 1977

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]