Nemény Vilmos

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemény Vilmos
SzületettNemény Vilmos Béla
1919. június 30.[1]
Kiskunfélegyháza[1]
Elhunyt1995. május 21. (75 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiCsepely Elza
Nemény Vilmos
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség
Nemény Vilmos
Nem található szabad kép.(?)
Nemény Vilmos. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum (iTF)

Nemény Vilmos (Kiskunfélegyháza, 1919. június 30. – Budapest, 1995. május 21.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Szakmai életútja[szerkesztés]

Apja dr. Nemény Vilmos újságíró, részt vett az ellenállási mozgalomban, akit a nyilasok deportáltak és azóta nyoma veszett, valószínűleg agyonlőttek, anyja Csepely Elza. Felesége Fülep Gizella (1924-) 1944-1946 között, elváltak, egy gyermekük született. Szüleivel 1919 után külföldön élt, Berlinben, Münchenben, Zágrábban és Bitterfildben. 1938-ban került Budapestre. Beszél németül, angolul, franciául, csehül, oroszul és lengyelül. 1945 előtt a Csehszlovák Magyar Pártnak a tagja volt, 1946-ban a Kisgazda Pártba lépett be. 1943-1944-ben katona volt. 1942-1948 között a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) tanársegédjeként dolgozott Heller Farkas mellett. 1945 május hónapban a Belügyminisztérium fegyverszüneti osztályán sajtó előadó volt, innen átkerült a megalakult Újjáépítési Minisztériumba. Itt dolgozott 1946 júniusig. 1947 június 1-től 1948 október 31-ig a Magyar Bőriparosok Országos Szövetségében volt titkár. A Kisgazda Párt ajánlására 1948-ban a Nemzeti Bankba ment dolgozni, munkaköre a külföldi sajtótermékek fordítása. A Kisgazda Párt tagja volt. 1950-1951-ben a Nemzeti Bank közgazdasági osztályán dolgozott, mint banktisztviselő. 1951-ben az Országos Tervhivatal (OT) munkatársa. Az ÁVH 1950 november 15-én Nemény Vilmossal kapcsolatban operatív dossziét nyitott meg, mert 1945-1946-ban kapcsolatban volt Márk Lajossal az USA nagykövetség munkatársával, hírszerzővel. Nemény Vilmos családtagjait, munkatársait, baráti körét kihallgatták. A dossziét 1956-ban lezárták. (ÁBTL Nemény Vilmos. O-9323) 1956-ban a KSH munkatársa, 1956 november 1. és 4. között a „Forradalmi Bizottság” tagja. Később az Országos Tervhivatal (OT) tudományos munkatársa, majd főosztályvezetője volt. 1966 körül az Építésügyi Minisztérium Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat (ÉM Számgép) Kutatási Főosztályán dolgozott. 1974-ben megkapta a közgazdaság-tudományok kandidátusa címet. 1986-tól az MTA doktora lett; ugyanekkor megkapta a BME címzetes egyetemi tanára címet. 1984-ban a Müncheni Műszaki Egyetem vendégprofesszora volt. A tervezéselmélet általános kérdéseivel, operációkutatással, elsősorban a népgazdasági tervezéssel és annak információelméleti vonatkozásaival foglalkozott. Számos tanulmány szerzője, sok hiánypótló szakkönyvet fordított le magyarra. Lengyel nyelvű könyvek közül 8 könyvet fordított magyarra, többek között Michał Kalecki, Oskar R. Lange műveit. Az NJSZT Rendszerelméleti szakosztály elnöke volt annak 1971-es megalakulásától kezdve 1973-ig. A Pécsi Tudományegyetem 1991. december 19-én díszdoktorává választotta.[3] Díszdoktor avató előadásában többek között a következőket mondta: ,,A javak elosztásának és a tulajdonnak alapvető kérdései" című előadásában a csere formáinak a következő típusait különböztette meg: 1. egyenlő részesedés, 2. elosztás, 3. bilaterális csere, 4. érték és preferencia. Áttekintést adott a tulajdon formáiról, s az ún. szocialista tulajdonról a következőket írta: ,,A magukat szocialistának vagy népi demokratikusnak nevező országokban a hatalmak megosztásának és a fölöttük gyakorolt társadalmi kontrollnak ma már nyoma sincs. Ennek ideológiai leple a proletárdiktatúra állítólagos szükségessége és az állam elhalásának elmélete. Ennélfogva ugyanaz a személy, ha a hatalom birtokosa, lehet egyszerre vagy egymás után törvényhozó, végrehajtó, bíró és gazdálkodó, Nem alakult ki sem szakmai elit, sem szakmai öntudat, sem testületi szellem (kivéve a hatalmat birtoklók testületét, a nómenklatúrát). A társadalmi-politikai hatalom ily módon öncélúvá és ellenőrizhetetlenné válik. S ez azért lehetséges, mert a gazdasági hatalom (ellenőrizhetetlen és ellensúlyozatlan) birtokában a politikai hatalom birtokosai korlátlan uraivá válnak minden egyén, minden csoport, minden réteg, minden érdekközösség (ha ilyen egyáltalán megtűrt), minden gazdasági és minden egyéb közösség egzisztenciájának, mégpedig materiális, kulturális és végső soron fizikai egzisztenciájának is. Az az arc nélküli, befolyásolhatatlan felső hatalom, amely Marx szerint a kapitalizmusban a dolgozó emberek elidegenedését okozza, ártatlan kis bárányka, véres dilettáns a szocialista országok arc nélküli és persze még sokkal nagyobb fokú elidegenedést okozó hatalmához képest. S ez nem az emberek gonoszságának, még csak nem is Sztálin személyiségének tulajdonítható, hanem a társadalmi tulajdonnak ezekben az országokban kialakult működési formájának."[4]

Legfontosabb publikációi[szerkesztés]

  • A nagytérgazdaság elméletéről. Budapest, 1942
  • A közszállítási kartell. Szeged, Városi Nyomda, 1943
  • Gondolatok korunk átalakulásának kérdéséhez. Közgazdasági Szemle, 1948. 1–4. sz.
  • Kenessey Zoltán, Nemény Vilmos, Simon Józsefné (összeáll.): A polgári nemzeti jövedelemstatisztikák módszertana. Nemzetközi módszertani füzetek, Központi Statisztikai Hivatal 1. Budapest, KSH, 1956
  • Kenessey Zoltán, Nemény Vilmos, Szakolczai György (összeáll.): A ráfordítás-kibocsátás (input-output) rendszer vázlatos ismertetése. Nemzetközi módszertani füzetek 2. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1957
  • Az építőipar irányításának szervezete – tématanulmány. Az Építésügyi Dokumentációs Iroda témadokumentációs kiadványsorozata. 1. Budapest, Építésügyi Dokumentációs Iroda, 1963
  • Rendszerszervezési terminológiai kisszótár. Budapest, ÉM Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat Kutatási Főosztály, 1966
  • Gazdasági rendszerek irányítása – a gazdasági kibernetika alapjai. Budapest. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1973
  • Iparvállalatok szervezése és irányítása 1. A vállalati rendszer. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978
  • A döntéshozatal alapelemei. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986
  • Iparvállalatok szervezése és irányítása. Budapest, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1989

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  3. ↑ Nemény Vilmos (magyar nyelven). pte.hu. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  4. ↑ Sipos Béla (1993). „Honoris Causa doktorok a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság-Tudományi Karán” (PDF). Statisztikai Szemle (8–9), 746–747. o. (Hozzáférés: 2023. február 12.)  

Források[szerkesztés]

  • Magyar tudományos akadémiai almanach az 1986. 1991 évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8  
  • Nemény Vilmos. itf.njszt.hu. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum (iTF) (Hozzáférés: 2023. február 12.)
  • Nemény Vilmost 1991-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara diszdoktorává avatta. Sipos Béla. Honoris causa doktorok a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. STATISZTIKAI SZEMLE. 71: 8-9 pp. 746-747. 2 p. (1993)[1]
  • 1995. május 21.-én elhunyt Nemény Vilmos c. egyetemi tanár, a JPTE diszdoktora. Temetése 1995. június 16-án lesz a Farkasréti Temetőben. Magyar Nemzet, 1995-06-01. 127. sz.[2]
  1. ↑ Sipos Béla. Honoris causa doktorok a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Statisztikai Szemle, 1993. 8-9. sz.
  2. ↑ Magyar Nemzet, 1995. június (58. évfolyam, 127-151. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 5.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemény_Vilmos&oldid=27036628”