Neko Case

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neko Case
2012
2012
Életrajzi adatok
Születési névNeko Richelle Case
Született1970. szeptember 8. (53 éves)[1][2][3]
Alexandria
Származásukrán
SzüleiJames Bamford Case
Diana Mary Dubbs
IskoláiEmily Carr University of Art and Design
Pályafutás
Műfajokindie rock, americana, country
Hangszer
Hangalt
Tevékenység
Kiadók
  • Anti-
  • Bloodshot Records

Neko Case weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neko Case témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Neko Case (Alexandria, 1970. szeptember 8. –) amerikai énekesnő, dalszerző.

Családja[szerkesztés]

A Virginia állambeli Alexandriában született. Apja, James Bamford Case[4] az Egyesült Államok légierejében szolgáló vietnámi veterán volt.[5] Case szülei, akik tinédzserek voltak, amikor ő megszületett, ukrán felmenőkkel rendelkeztek, apjának családi neve eredetileg Sevcsenko volt. Szülei elváltak, amikor Case iskolás lett.[6]

Neko Case gyermekkorában családjával többször is költözött, mivel nevelőapja régészként dolgozott. Élt Nyugat-Massachusettsben, Vermontban, Oregonban és Washingtonban. A washingtoni Tacomát tekinti szülővárosának.

Pályafutása[szerkesztés]

Neko Case a kanadai Vancouverben tanult az Emily Carr Institute of Art and Designon grafikai tervezést. Több helyi zenekarban is dobolt, és a Maow együttes tagja lett.

Eleinte a „Neko Case and Her Boyfriends” együttessel turnézott. Aztán kiadta első − country stílusú − szólóalbumát. Ezt követte egy duettalbum a kanadai énekes-dalszerzővel, Carolyn Markkal („The Other Woman”), amelyet Case Seattle-ben vett fel élőben.

Neko Case 2000-ben futott be a „Furnance Room Lullaby” című albummal. Két évvel később „Blacklisted” című albuma már világszerte jó kritikákat kapott. 2001-ben a konyhájában vett fel egy EP-t („Canadian Amp”), egy unplugged albumot, elsősorban feldolgozásokkal (többek között Neil Young „The Dreaming Man”jével).

2000-ben megalakították a The New Pornographers elnevezésű zenekarukat. Case, akinek a diploma megszerzése után bevándorlási adminisztratív nehézségei miatt el kellett hagynia Vancouvert, Chicagóba költözött. Három albumon énekelt és tamburán játszott a Pornographersben.

2004-ben jelent meg Case első élő albuma, a „The Tigers Have Spoken”. Ezen Neko Case saját jól ismert darabjainak élő verzióit, új számait mutatja be.

2006-ban Németországban jelent meg negyedik szóló-stúdióalbuma, a „Fox Confessor Brings The Flood”. Témái a bizalomvesztés, valamint az orosz és ukrán népi legendákra való utalás. Ez az album a Billboard toplistáján is szerepelt, ennek következtében amerikai sztárokkal tudott fellépni, így ismertté vált széles közönség számára. 2009 márciusában a „Middle Cyclone” című albumával a Billboard slágerlista harmadik helyére került.

Neko Case zenéjét „country noirnak” nevezi.

Albumok[szerkesztés]

  • 1997: The Virginian
  • 2000: Furnace Room Lullaby
  • 2002: Blacklisted
  • 2004: The Tigers Have Spoken
  • 2006: Fox Confessor Brings the Flood
  • 2009: Middle Cyclone
  • 2013: The Worse Things Get, The Harder I Fight…
  • 2016: case/lang/veirs
  • 2018: Hell-On
  • 2022: Wild Crearures

Díjak[szerkesztés]

  • 2016: case/lang/veirs − Favorite Folk and Americana Albums
  • 2018: Hell-On − AllMusic Best of 2018
  • 2018: Hell-On − Favorite Rock Albums
  • 2023: Wild Creatures − Favorite Archival Releases

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. GeneaStar
  4. M. Lucille Case
  5. Matos, Michaelangelo: Neko Case: Thrice All American (Online music magazine). Perfect Sound Forever. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  6. https://web.archive.org/web/20151018034325/http://exclaim.ca/music/article/neko_case_2

Források[szerkesztés]