Nagy (családnév)
A Nagy vagy Nadj a leggyakoribb magyar családnév,[1] 2018-ban 228 749 személy viselte. Már a 16. században is a legelterjedtebb volt a magyar nyelvterületeken.[2] Külső tulajdonságra utaló név, az erős termetű, magas emberekre értették, de a népnyelv az idősebbekre is használta.[3]
Eredete, formái[szerkesztés]
A finnugor eredetű nagy melléknévből származik. Kettős névként is előfordul, például ha apa és fia is a Béla keresztnevet viseli, akkor a Kisbéla és Nagybéla becézéssel különböztetheti meg őket a környezetük. De vezetéknévként is előfordul egybe-, vagy akár különírt formában is: Nagypál, Nagygyörgy stb., vagy Nagy-György, Nagy-Pál formában. Névmagyarosítási céllal sok Grosz és Grósz, Grosszmann, Welky stb. nevű változtatta meg a nevét Nagyra.
Területi elterjedése egyenletes, Moldvában ritkább.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési családnevek 2016 (XLS). Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. (Hozzáférés: 2016. december 2.)
- ↑ Halmos Ferenc főszerk: Pannon enciklopédia: A családnevek élete. Budapest: Pannon Könyvkiadó. 1993.
- ↑ a b Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2010.
