Népszerű csillagászattan
| Népszerű csillagászattan | |
 | |
| Szerző | Camille Flammarion |
| Eredeti cím | Astronomie populaire |
| Ország | Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | csillagászat |
| Műfaj | ismeretterjesztő |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1879 |
| Magyar kiadó | I. kötet: Rautmann Frigyes Könyvkiadóhivatala, II. kötet: Wilckens és Waidl Kiadóhivatala |
| Magyar kiadás dátuma | 1880–? |
| Fordító | Hoitsy Pál, Huszár Imre |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 680 oldal |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Népszerű csillagászattan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Népszerű csillagászattan – az égboltozat egyetemes leírása[1] (eredeti cím: Astronomie populaire) Camille Flammarion magyarul 1880-ban megjelent hat kötetes munkája (magyarul minden kiadásban két kötetben jelent meg).
Magyarországi története[szerkesztés]
A mű Magyarországon viszonylag sok kiadásban jelent meg. Először Huszár Imre és dr. Hoitsy Pál fordításában. Huszár a mű körülbelül első negyedét fordította.
Ez az első kiadása 1880-ban jelent meg füzetekben a Népszerű tudományok könyvtára sorozatban, így ennek példányai könyvkötői kötésben maradtak fenn. Az I. kötet anyaga 1880-ban jelent meg Rautmann Frigyes Könyvkiadóhivatala gondozásában. A II. kötetet évszám feltüntetése nélkül (1882?) Wilckens és Waidl Kiadóhivatala adta ki. A köteteket Wilckens és Waidl könyvnyomdája nyomtatta Budapesten. A mű 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel és egyéb képpel, magyarázó ábrával illusztrálva jelent meg.
.jpg)
Második, változatlan szövegű kiadása 1885-ben jelent meg a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában 340 + 345 oldal terjedelemben 27 x 19 cm méretben. Fordítóként csak Hoitsy Pál lett feltüntetve.
Harmadik, javított kiadása némileg korszerűsített, Népszerű Csillagászat, Az Égbolt Egyetemes Leírása[2] címmel jelent meg 1900-ban. Ennek kiadója, valamint az előszót író fordítója, Hoitsy Pál nem vesz tudomást az 1898-as Vass féle kiadásról, és ezt nevezik harmadik, javított kiadásnak.
A hivatalos harmadik kiadás előtt, 1898-ban jelent meg A csillagok világa (Népszerű csillagászat I-II.)[3] címmel Vass József Minta-Antiquarium és Könyvkereskedése kiadásában Budapesten. A borítón A csillagok világa, a gerincen a Népszerű csillagászat I-II. cím olvasható. Fordította: Zempléni P. Gyula, 21 cm x 14 cm, 475 oldal. Ez legalább öt kiadást ért meg és a kiadó állítása szerint figyelembe vették az újabb francia kiadásokat. Az újabb kiadások feltüntetett dátuma mindezek ellenére maradt 1898, és a két kötetet a kiadó minden kiadásnál egybe köttette. A kiadásoknál a borító díszes, rajzos kialakítása ugyanaz maradt, de a háttér színe változott. Az elsőnél például világoskék, a negyedik kiadás piros.
Magyar kiadások[szerkesztés]
- Népszerű csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leírása; Rautmann, Bp., 1880–1881
- 1. 1880; ford. Huszár Imre
- 2. 1881; ford. Hoitsy Pál
- A csillagvilág csodái. Népszerű csillagászattan és az égboltozat egyetemes leírása, 1-2.; ford. Hoitsy Pál; Pallas, Bp., 1888
- A csillagok világa. Népszerű csillagászat, 1-2.; ford. Zempléni P. Gyula; Vass J., Bp., 1898
Tartalom[szerkesztés]
Flammarion sorra veszi a Naprendszer égitestjeit a Földtől kiindulva, a Hold, a Nap, a bolygók, kisbolygók, üstökösök világát. Majd kitekintést ad a távolabbi csillagok, kettős és többes csillagrendszerek, csillaghalmazok világára, csillagközi felhők, ködök csodáira. Ebben a korban még a Tejútrendszert tekintették a világegyetemnek. A korabeli távcsövekkel is látható, távoli galaxisokról úgy gondolták, hogy azok is a Tejútrendszerben lévő csillagok, vagy a látható kiterjedéssel, nem pontszerűnek látszókról hogy ködök, vagyis por- és gázfelhők.
Ennek ellenére a mű rendkívül érdekes és olvasmányos, és érdemes elgondolkodni azon, mennyit fejlődött a csillagászat az elmúlt több mint száz év alatt.
Külön érdekességgel bírnak azok az illusztrációk, amelyek például a Föld elképzelt képét mutatják a világűrből, illetve a Hold zord, sziklás vidékéről nézve mutatják a „teliföldet”, s amelyek valódi fotói majd csaknem egy évszázaddal később járják be a világot.[4]
-
Illusztráció Flammarion művéből (1880) -
![„Földfelkelte”[5] Az Apollo-8 felvétele 1968. december 24-én](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a8/NASA-Apollo8-Dec24-Earthrise.jpg/120px-NASA-Apollo8-Dec24-Earthrise.jpg)
„Földfelkelte”[5] Az Apollo-8 felvétele 1968. december 24-én
![„Földfelkelte”[5] Az Apollo-8 felvétele 1968. december 24-én](/wiki/F%C3%A1jl:NASA-Apollo8-Dec24-Earthrise.jpg)
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A mű magyar címét itt a jelenleg elfogadott helyesírás szerint közöljük, a cikk szövegében pedig eredeti helyesírással szerepel (rövid ékezetekkel): Népszerü csillagászattan – az égboltozat egyetemes leirása
- ↑ Korabeli helyesírás szerint: Népszerü Csillagászat, Az Égbolt Egyetemes Leirása
- ↑ Akkori helyesírás szerint: Népszerü csillagászat I-II.
- ↑ „The Blue Marble” (~A kék márvány) - 1972. december 7. - Apollo 17
- ↑ A Hold kötött pályája miatt a Hold felszínéről a Föld az égboltnak mindig ugyanazon a pontján látható. Földfelkelte igazából nem történik, mert a Föld látszólagos helyzete nem változik, legfeljebb űrhajóból látszik így mozogni.
