Munkakör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A munkakör a munkavállaló munkafolyamatait, tevékenységeit, feladatait, funkcióit és kapcsolatrendszerét írja le. Ebbe beleértve a célokat, főbb felelősségi területeket és azokat a feltételeket is amelyek között az alkalmazott a munkáját végzi. [1] A 2012. évi I. törvény (a munka törvénykönyve) szerint a munkakör a munkaszerződés egyik kötelező eleme.[2] A jogi felfogás szerint a munkakör nem más, mint azon munkák összefoglaló megjelölése, amelyeket a munkavállaló végezni köteles. A munkaköri leírás azon munkák részletes felsorolása, amelyet a munkavállaló konkrétan végezni köteles. A dolgozó azonban a munkáltató utasítása alapján azokat a feladatokat is köteles elvégezni, amelyek az adott munkakörnek megfelelnek.[3]

Munkakörtervezés[szerkesztés]

A munkakörtervezést a munkakörelemzés folyamata előzi meg, ez ad információt a munkakör lényegéről és arról, hogy az egyéneknek milyen teljesítményt kell nyújtaniuk.

Munkakör-értékelés[szerkesztés]

A munkakör-értékelés során a munkakörre relatív fontossági sorrendet állapítunk meg (például a képességek, kompetenciák, piaci érték alapján. Ez a tevékenység a fizetési rendszer megalapozása miatt fontos.[4] Más szerint "értékelési folyamat, melynek segítségével megállapítható, hogy egy munkakörnek mekkora a súlya az adott szervezeten belül."[5]

Jegyzetek, források[szerkesztés]

  1. [Poór József/Dr.karoliny Mártonné Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, KJK Budapest, 1999 128 o.]
  2. [A 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről 45 § (1)]
  3. [Cég és Jog 99/1 Dr. Kozma Anna Munkaviszony létesítése 13.o]
  4. [Poór József/Dr.karoliny Mártonné Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyv, KJK Budapest, 1999 194 o.]
  5. [Dr. Roóz József/Dr. Ternovszky Ferenc Alkalmazott emberi erőforrás-menedzsment, 187 o.]