Multidrogrezisztencia-asszociált fehérje 2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Multidrogrezisztencia-asszociált fehérje 2
Azonosítók
JelMRP2, ABCC2
OMIM601107
RefSeqNM_000392
UniProtQ92887
Egyéb adatok
Lokusz10. krom. q24.2

A multidrogrezisztencia-asszociált fehérje 2 (MRP2), más néven canalicularis multispecifikus szervesanion-transzporter 1 (cMOAT) vagy C ATP-kötőkazetta-alcsalád, 2. tag (ABCC2) az ABCC2 gén által kódolt fehérje.[1][2][3]

Funkció[szerkesztés]

Az MRP2 az ATP-kötőkazetta-transzporterek szupercsaládjába tartozik. Ezek molekulákat szállítanak a sejtmembrán belső és külső oldala közt. Génjeik 7 alcsaládba tartoznak (ABC1, MDR/TAP, MRP, ALD, OABP, GCN20, White). E fehérje a multidrog-rezisztenciában érintett MRP alcsalád tagja, a májsejt canalicularis (apikális) részében expresszálódik, és az epébe szállít. Szubsztrátjai közé tartoznak a kemoterápiás szerek, például a vinblasztin, így az emlőssejtek gyógyszer-rezisztenciájához járul hozzá.

Az MRP2-t a proximális renális tubulus endotél sejtjeinek apikális membránja is expresszálja, ahol kis szerves anionok exkréciójában fontos.[4]

MRP2-gátlók[szerkesztés]

Gyógyszer Osztály Javallatok Forrás Szerkezet
probenecid urikoszurikum köszvény, hyperuricaemia [5]
furozemid kacsdiuretikum]] szívelégtelenség, ödéma [5]
ritonavir proteázgátló antiretrovirális [6]
szakvinavir proteázgátló antiretrovirális [7]
lamivudin nukleozidanalóg antivirális [8]
abakavir nukleozidanalóg antiretrovirális [8]
emtricitabin nukleozidanalóg antivirális [8]
efavirenz NNRTI antiretrovirális [8]
delavirdin NNRTI antiretrovirális [8]
nevirapin NNRTI antiretrovirális [8]
cidofovir nukleozid-foszfonát antivirális [9]
adefovir nukleozid-foszfonát antivirális [7]
tenofovir nukleozid-foszfonát antivirális [8]

Klinikai jelentőség[szerkesztés]

Dubin–Johnson-szindróma[szerkesztés]

E gén több különböző mutációja okoz Dubin–Johnson-szindrómát (DJS), ez autoszomális recesszív rendellenesség, tünete konjugált hiperbilirubinémia.[3][10]

Iatrogén Fanconi-szindróma[szerkesztés]

Sok negatív töltésű metabolikus terméket a vesék távolítanak el. E szerves anionokat a vérből a proximális renális tubulusok endotél sejtjeibe az OAT1 szállítja. Innen a tubulus lumenjébe szállítja az MRP2. Sok gyógyszer így ürül a szervezetből. Egyes gyógyszerek lassan haladnak át az MRP2-n, növelve a citoplazma szervesanion-koncentrációját.

Az MRP2-gátló gyógyszerek növelhetik a szerves anionok mennyiségét a proximális renális tubulusok sejtjeiben. Ha ezek némelyike gátolja a mitokondriális DNS-szintézist, az iatrogén Fanconi-szindrómát okozhat. A nukleozid-foszfonát adefovir a vesebetegséggel összefüggő MRP2-gátló.[11] A tenofovir[12] és a cidofovir[13] szintén a Fanconi-szindrómával összefüggő MRP2-gátló nukleozid-foszfonátok.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Taniguchi K, Wada M, Kohno K, Nakamura T, Kawabe T, Kawakami M, Kagotani K, Okumura K, Akiyama S, Kuwano M (1996. október 1.). „A human canalicular multispecific organic anion transporter (cMOAT) gene is overexpressed in cisplatin-resistant human cancer cell lines with decreased drug accumulation”. Cancer Res 56 (18), 4124–9. o. PMID 8797578.  
  2. van Kuijck MA, Kool M, Merkx GF, Geurts van Kessel A, Bindels RJ, Deen PM, van Os CH (1997. szeptember 1.). „Assignment of the canalicular multispecific organic anion transporter gene (CMOAT) to human chromosome 10q24 and mouse chromosome 19D2 by fluorescent in situ hybridization”. Cytogenet Cell Genet 77 (3–4), 285–7. o. DOI:10.1159/000134599. PMID 9284939.  
  3. a b Entrez Gene: ABCC2 ATP-binding cassette, sub-family C (CFTR/MRP), member 2
  4. Sekine T, Miyazaki H, Endou H (2006. február 1.). „Molecular physiology of renal organic anion transporters”. Am. J. Physiol. Renal Physiol. 290 (2), F251–61. o. DOI:10.1152/ajprenal.00439.2004. PMID 16403838.  
  5. a b Bakos E, Evers R, Sinkó E, Váradi A, Borst P, Sarkadi B (2000. április 1.). „Interactions of the human multidrug resistance proteins MRP1 and MRP2 with organic anions”. Mol. Pharmacol. 57 (4), 760–8. o. DOI:10.1124/mol.57.4.760. PMID 10727523.  
  6. Peyrière H, Reynes J, Rouanet I, etal (2004. március 1.). „Renal tubular dysfunction associated with tenofovir therapy: report of 7 cases”. J. Acquir. Immune Defic. Syndr. 35 (3), 269–73. o. DOI:10.1097/00126334-200403010-00007. PMID 15076241.  
  7. a b Gimenez F, Fernandez C, Mabondzo A (2004. június 1.). „Transport of HIV protease inhibitors through the blood–brain barrier and interactions with the efflux proteins, P-glycoprotein and multidrug resistance proteins”. J. Acquir. Immune Defic. Syndr. 36 (2), 649–58. o. DOI:10.1097/00126334-200406010-00001. PMID 15167283.  
  8. a b c d e f g Weiss J, Theile D, Ketabi-Kiyanvash N, Lindenmaier H, Haefeli WE (2007. március 1.). „Inhibition of MRP1/ABCC1, MRP2/ABCC2, and MRP3/ABCC3 by nucleoside, nucleotide, and non-nucleoside reverse transcriptase inhibitors”. Drug Metab. Dispos. 35 (3), 340–4. o. DOI:10.1124/dmd.106.012765. PMID 17172311.  
  9. Miller DS (2001. november 1.). „Nucleoside phosphonate interactions with multiple organic anion transporters in renal proximal tubule”. J. Pharmacol. Exp. Ther. 299 (2), 567–74. o. PMID 11602668.  
  10. Morii, Kazuhiko (2016. július 6.). „Dubin–Johnson Syndrome” (angol nyelven). New England Journal of Medicine 375 (1), e1. o. DOI:10.1056/nejmicm1509529. PMID 27406372.  
  11. Marcellin P, Chang TT, Lim SG, etal (2003. február 1.). „Adefovir dipivoxil for the treatment of hepatitis B e antigen-positive chronic hepatitis B”. N. Engl. J. Med. 348 (9), 808–16. o. DOI:10.1056/NEJMoa020681. PMID 12606735.  
  12. Atta MG, Fine DM (2009. március 1.). „Editorial comment: tenofovir nephrotoxicity--the disconnect between clinical trials and real-world practice”. AIDS Read 19 (3), 118–9. o. PMID 19334329.  
  13. Vittecoq D, Dumitrescu L, Beaufils H, Deray G (1997. augusztus 1.). „Fanconi syndrome associated with cidofovir therapy”. Antimicrob. Agents Chemother. 41 (8), 1846. o. DOI:10.1128/AAC.41.8.1846. PMID 9257778.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Multidrug resistance-associated protein 2 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]