Mossóczy Vilmos
| Mossóczy Vilmos | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1937. február 28.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 2003. november 28. (66 évesen)[2] |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1961–1966) |
| Pályafutás | |
| Hangszer | nagybőgő |
| Tevékenység |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mossóczy Vilmos (Budapest, 1937. február 28. – 2003. november 28.) magyar karmester, nagybőgőművész, zeneelmélet-tanár.[3]
Élete[szerkesztés]
Az eredetileg nagybőgős[4] Mossóczy Vilmos 1961–1966 között, Kórodi András növendékeként elvégezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző szakát. 1960–61-ben a Postás Szimfonikus Zenekar tagja, majd 1966–67-ben a Miskolci Szimfonikusok másodkarmestere volt. 1967 és 1970 között karmester volt a debreceni Csokonai Színházban, majd 1970–71-ben szintén Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1972-től 1992-ig a Tűzoltóság Központi Zenekarának volt művészeti vezetője és karmestere, nevéhez köthető a Tinódi Kamarazenekar létrehozása.[4] Élete vége felé készítette el Erkel Ferenc három teljes operájának, az István királynak, a Bátori Máriának és a Brankovics Györgynek CD-felvételeit, a Musica Hungarica kiadó (Éliás Tibor) történeti jelentőségű felvételsorozatát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Mossóczy Vilmos (1937–2003) – Muzsikalendárium. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Muzsikalendárium. www.muzsikalendarium.hu. (Hozzáférés: 2019. június 12.)[halott link]
- ↑ a b BM OKF
