Mira Mihelič

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mira Mihelič
Született1912. július 14.
Split
Elhunyt1985. szeptember 4. (73 évesen)
Ljubljana
Állampolgársága
  • jugoszláv
  • jugoszláv
  • Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
  • Ciszlajtánia
HázastársaFrance Mihelič
Foglalkozása
  • nyelvész
  • író
  • fordító
IskoláiLjubljanai Egyetem
Kitüntetései
  • Prešeren-díj
  • Župančič-díj
  • Sovre Award
A Wikimédia Commons tartalmaz Mira Mihelič témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mira Mihelič ismert még Mira Kramer Puc néven is (Split, 1912. július 14.Ljubljana, 1985. szeptember 4.) szlovén író, műfordító.

Mira Mihelič 1912. július 14-én született Splitben, Mira Kramer néven. Tanulmányait Ljubljanában végezte, ahol rövid ideig jogot hallgatott. Később hivatásos író és műfordító lett, ő az egyik legnevesebb 20. századi szlovén irodalmi figura.

Hosszú ideig tagja volt a szlovén és nemzetközi írók közösségének, elnöke volt a szlovén írószövetségnek, 1973-tól pedig alelnöke a nemzetközi PEN-nek. 1985-ben, 73 éves korában hunyt el Ljubljanában.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Mihelič első novellája az Obraz v zrcalu (1941) és a Tiha voda (1942) leírásai a kényelmes világi életnek és az arisztokratikus atmoszférának, a családi szokásoknak, ahol a kultúrában főleg a jólét, a gazdagság, a tisztelet, és a büszkeség érvényesül. Hamar felfedezte a személyes véleményét, amelyben egymás mellé helyezi az iróniát, a lelkesedést és a taszítást, az osztályhűséget.

A főhősnő karaktere két részre szakad a tradíció a tisztelet és az érzelmek teljes kontrollja mentén. Az egyik oldalon a test, a vágy, a szenvedély és az ambíció, míg a másik oldalon a szerelem, a cselszövés, a politikai hatalom és a vagyon játssza a kulcsszerepet. Novelláiban különleges szerepet kap az emancipálódott és független modern nő, aki lázad a tradicionálisan nőnek szánt szerep ellen.

Művében az érzelmileg túlfűtött karakter nem más, mint a harc eszköze, ám ez nem jelenti szükségszerűen a nő idealizálását. Jól példázza ezt az 1959-ben megjelent April című regény, amely a második világháború első hónapjaiban játszódik. A Stolpnica osamelih žensk (1969) és a Vrnite se, sinovi (1972) amelyben továbbfejleszti karaktereinek gesztusait.

Utolsó regényét – amely egy memoár – 1985-ben írta Ure mojih dni címmel. 1963-ban Sovre díjat nyert William Faulkner Augusztus fénye, Thomas Wolfe Nézz vissza angyal, és Charles Dickens Pickwick klub című regényének fordításáért. 1983-ban életművét Prešeren-díjjal jutalmazták.

Főbb művei[szerkesztés]

  • April (1959)
  • Mavrica nad mestom (1964)
    • Szivárvány a város felett. Regény; fordította: Gállos Orsolya; Európa, Budapest, 1974
  • Vrnite se, sinovi (1972)
  • Plamen in dim (1973)
  • Pridi, moj mili Ariel (1965)
  • Tujec v Emoni (1978)
  • Cesta dveh cesarjev (1981)
  • Svet brez sovraštva (1945) színdarab
  • Operacija (1950) színdarab
  • Ure mojih dni (1985)

Források[szerkesztés]