Miloš Obilić
| Miloš Obilić | |
 | |
| Született | 1350 |
| Elhunyt | 1389. június 15. Rigómező |
| Állampolgársága | szerb |
| Foglalkozása | katona |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miloš Obilić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miloš Obilić (magyar átírással: Milos Obility, szerb cirill írással: Милош Обилић; szintén úgy is nevezik Miloš Kobilić vagy Miloš Kobilović), (? – 1389. június 15.), szerb népi eposzok és a szerb történelem hőse, aki 1389-ben a rigómezei csatában megölte a török szultánt, I. Murádot.
Legenda[szerkesztés]
A szerb népi eposzokban Milošt hősként emlegetik, akinek természetfeletti ereje volt (édesanyja vagy édesapja sárkány volt, ő maga pedig kancatejből nyerte ereje jelentős részét). Kiváló lova volt, akinek neve Ždral.
A rigómezei csatában[szerkesztés]
Lázár fejedelem oldalán harcolt a Marcia folyó völgyében 1371-ben, majd 1389-ben a rigómezei csatában. A csata a Julianus-naptár szerint június 15-én (Szent Vitus napján) (a ma Gergely-naptár szerint pedig június 28-án emlékeznek meg rá). A török táborba úgy hatolt be, hogy megadást színlelt (a lándzsája hegyét a föld felé fordítva tartva lovagolt). Ott közölte, hogy fel akarja venni az iszlám hitet, majd egy mérgezett tőrrel hasba szúrta a szultánt. A szultán meghalt, őt magát pedig lefejeztették. A szultán testét a katonái a sátorba rejtették, hogy a katonai morál ne csökkenjen, így a harcot sikerült megnyerniük. Miloš Obilić az egyetlen európai ember a történelem folyamán, aki megölt egy török szultánt. 1993-ban Szerb Köztársaságban létrehozták a Miloš Obilić-érdemrendet.
Irodalom[szerkesztés]
- Silvo Kranjec: Zgodovina Srbov, Natisnila tiskarna družbe sv. Mohorja „Na Prevaljah“ – Prevalje (Prävali) 1927
- Richard Peters: Geschichte der Türken, (Kohlhammer GmbH) Stuttgart 1966
- Dieter Hägermann und Manfred Leier (Herausgeber): Wie es war wie es ist, Gütersloh/München 2004 (Buchnr. 004856)
- K.A. Jovanović: Kosovolieder, deutsche Nachdichtung, Verlag Rascher Zürich
- Joseph von Hammer-Purgstall: Geschichte des Osmanischen Reiches (4 Bände), Pest 1822
- St. Stanojević: Istoria srpskoga naroda (Geschichte des serbischen Volkes), Beograd (Belgrád) 1926
- K. Jireček – J. Radonić: Istorija Srba (Geschichte der Serben) I.-IV., Beograd 1922-1923
