Metil-dihidrojazmonát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metil-dihidrojazmonát
IUPAC-név metil-2-(3-oxo-2-pentilciklopentil)acetát
Szabályos név methyl-2-(3-oxo-2-pentilciklopentil)etanoát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 24851-98-7
PubChem 102861
SMILES
O=C(OC)CC1C(C(=O)CC1)CCCCC
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H22O3
Moláris tömeg 226,31 g/mol
Megjelenés tiszta vagy halványsárga olajos folyadék
Sűrűség 0,9968 g/cm³ (21 °C-on)[1]
Forráspont 307,8 °C
Oldhatóság (vízben) nagyon kevéssé[1]
Oldhatóság alkoholban és olajokban oldódik[1]
Veszélyek
Főbb veszélyek gyúlékony
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A metil-dihidrojazmonát aroma vegyület, illata a jázminéhoz hasonlít. Racém keveréke virág- és citrusillatú, az epimerizált keverék sűrű, zsíros virágillatú, mely már 15 milliárdod rész koncentrációban is felismerhető.[2]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Forráspontja 0,2 Hgmm nyomáson 110 °C, törésmutatója 1,458 és 1,462 közötti (20,00 °C-on).

Előfordulása[szerkesztés]

A természetben megtalálható a jázminolajban (Jasminum grandiflorum L.) és a fekete teában,[1] valamint a dohányban és a dohányfüstben is előfordul.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d George A. Burdock. Fenaroli’s Handbook of Flavor Ingredients, Sixth, CRC Press, 1258–1259. o. (2010) 
  2. Leffingwell, John C. (2001), The Methyl dihydrojasmonates, Leffingwell & Associates
  3. Alan Rodgman, Thomas A. Perfetti. The Chemical Components of Tobacco and Tobacco Smoke, Second Edition. CRC Press, 443. o. (2016) 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Methyl dihydrojasmonate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Methyldihydrojasmonat című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.