Mercator-vetület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mercator világtérképe (1569)
A Föld képe Mercator-vetületen


A Mercator-vetület egy hengeres térképészeti vetület. Elsőként névadója, Gerardus Mercator flamand földrajztudós alkalmazta 1569-ben. Korában hamar a hajózási célú térképkészítés elsődleges módszerévé vált, mivel az úgynevezett loxodromákat, melyek a földgömb felszínét körbefutó csigavonalak, egyenesekként jelenítette meg. A vetület hátránya a nagyarányú méret- és alaktorzítás, ami az egyenlítőtől távolodva a sarkok felé egyre nagyobb mértékű.

Szakirodalom[szerkesztés]