Mausz Rezső
| Mausz Rezső | |
| Született | 1877. október 20. Bácsalmás |
| Elhunyt | 1922. (44 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fiedler Erzsébet |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mausz Rezső (ritkábban Maúsz) (Bácsalmás, 1877. október 20. – 1922. február 5-e után) betűszedő, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Forradalmi Kormányzótanács tagja, mint hadügyi népbiztoshelyettes.
Élete[szerkesztés]
Apja Mausz Károly, anyja Arnold Éva. Hat elemit végzett.[1] 1901-ben Eperjes város területéről végleg kitiltották, mivel szocialistának vallotta magát, azonban az alispáni határozatot a képviselőházban visszavonták.[2] 1906. november 9-én "nyomtatvány útján elkövetett becsületsértés" címén letartóztatták, és 50 korona pénzbüntetésre ítélték, ám mivel fizetni nem tudott, ötnapi fogházat kapott.[3] 1919 elején belépett a nyomdászszakszervezetbe, és egyike volt azon három személynek, akik 1919 márciusában a bebörtönzött kommunistákkal tárgyalni kezdtek. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt 1919 májusában feladatul kapta a laktanyák felügyelését,[4] 1919. június 26-án a Forradalmi Kormányzótanács kinevezte hadügyi népbiztoshelyettesnek, Szántó Béla helyettese lett.[5] A bukás után 1919. október 3-án letartóztatták.[1] A Budapesti Büntetőtörvényszék 1920. december 11-i ítéletével bűnpártolás vétsége miatt egy év és hat hónap fogházbüntetésre ítélte. Büntetése letöltését még aznap megkezdte, és 1921. április 26-án szabadult.[1] 1921. augusztus 31-én állam elleni vétség címén ismét letartóztatták, szeptember 28-án a Gyűjtőfogházba vitték, 1922. február 5-én a fogolycsere-akció keretein belül a Szovjetunióba szállították.[6]
Emlékezete[szerkesztés]
Szülővárosában Bácsalmáson utca viseli a nevét.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 8463
- ↑ Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.: 66. országos ülés 1902 márczius 6-án, csütörtökön.. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
- ↑ Fogolytörzskönyv (3). Arcanum. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
- ↑ Szabó Csaba. Egyházügyi hangulat – jelentések, 1951, 1953.. Budapest: Osiris, 446. o. (2000)
- ↑ Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. pp. 452. Arcanum, 1986. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
- ↑ Fogolytörzskönyv (2). Arcanum. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
- ↑ 6430, Bácsalmás, Mausz Rezső utca. szelessavkereso.hu. (Hozzáférés: 2015. május 24.)
Források[szerkesztés]
- Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Budapest, 1923, HOGYF EDITIO
- Mausz Rezsőről a Politikatörténeti Intézet honlapján. Hozzáférés: 2015. december 24.
- HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 8463
- HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1906 - 2203
- Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. pp. 33. Arcanum, 1986. (Hozzáférés: 2015. június 30.)
