Marijan Matković

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Marijan Matković
Élete
Született 1915. szeptember 21.
Károlyváros
Elhunyt 1985. július 31. (69 évesen)
Zágráb, Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság

Marijan Matković (Károlyváros, 1915. szeptember 21.Zágráb, 1985. január 31.) horvát író volt.

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Károlyvárosban született 1915-ben. A zágrábi klasszikus gimnáziumba járt, amelyet 1935-ben végzett el.[1] Ezt követően Bécsben és Párizsban művészettörténetet és irodalmat tanult, majd a Zágrábi Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát. 1945-től a Radio Zagrebnél dolgozott, a Nakladni Zavod Hrvatske kiadó titkára, és a zágrábi Horvát Nemzeti Színház intendánsa volt. 1961-ben a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) „Forum Razreda za knjistvost” nevű magazinjának egyik alapítója volt.[2] Később a Forumot szerkesztette is, majd 1974-től haláláig a Jugoszláv Akadémia Irodalmi és Színháztudományi Intézetét vezette.

Irodalmi tevékenysége[szerkesztés]

Első megjelent munkája az „Iz mraka u svjetlo” (Sötétségtől a fényig) című verses gyűjtemény volt. Drámai családi ciklusa „Igra oko smrti” (Játék a halállal) egyfajta körképet ad a háború előtti és háborús társadalmi-politikai zűrzavarról. Kiemelkedik „Slučaj maturanta Wagnera” (Az érettségiző esete Wagnerrel) című drámája, amely az apa-gyerek kapcsolatról, az akkori iskolarendszerről, állampolgári erkölcsről és hasonlókról szól. Érdemes felidézni ugyanebből a ciklusból a háborús témákkal foglalkozó „Krizantema” (Krizantém) című drámát is, amelynek cselekménye 1941-ben játszódik.

Egy másik fontos drámaciklusa az „I bogovi pate” (Az istenek is szenvednek, három része a Héraklész, a Prométheusz, és az Akhilleusz öröksége), amely középpontjában az ókori mítoszok újraértelmezése áll. Különösen érdekes a Héraklész című dráma, amelyben a mitikus Héraklészről igyekszik eltávolítani az odaadás auráját - a drámában kőszoborként ábrázolt mitikus Héraklész szemben áll a drámában szereplő történelmi Héraklészszel, melyet idős és reumás öregemberként ábrázol. A történelmi Héraklész ki akar menekülni a mitikus keretek közül, amelyek dehumanizálják, és mindenben megakadályozzák. A győzelmet azonban a mitikus Héraklész nyeri el, aki halhatatlan (mítoszok), míg a történelmi Héraklész (a reumás öreg, valóság) a máglyán hal meg. A lényeg az, hogy a történelmi Héraklész nem tudja legyőzni a mítoszt, mert sorsa már mitikusan meghatározott.

A „Ikari bez krila” (Szárnyatlan Ikarusz) című ciklusban érdemes megemlíteni a „Vašar snova” című drámát, amely tematikusan az akkori civil társadalmat dolgozza fel új körülmények között, és bemutatja, hogy a régiben gyökerezők hogyan igyekeznek eligazodni az új világban. Az eredmény természetesen negatív. Nem kevesebb figyelmet érdemel az „On deck” című dráma, amely szintén a fent említett ciklusból származik. Ez egy Beckett-típusú dráma, melynek cselekménye egy olyan hajón játszódik, amelynek holléte ismeretlen, akár vitorlázik, akár áll, szárazföld közelében vagy a nyílt tengeren. Beckett hatása abban nyilvánul meg, hogy a szereplőket groteszk módon ábrázolják, értelmetlenül és passzívan várnak. Az, hogy a korlátozott térben (a hajón), nincsenek események, a szereplők beszédében is megmutatkozik, ami üres frázisok ismétlésére és az értelmes struktúrákat nélkülöző párbeszédekre redukálódik. A színdarabok mellett feuilletonokat, esszéket és kritikákat, útleírásokat és művészeti monográfiákat is írt, valamint horvát írók számos kiadását szerkesztette. A Ča nyelvjárású Nemzetgyűlés elnöki tisztét töltötte be.[3]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Slučaj maturanta Wagnera
  • Rub zbilje
  • Na kraju puta
  • Heraklo
  • Bezimena

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Koprek, Ivan, Thesaurus Archigymnasii, Zbornik radova u prigodi 400. godišnjice Klasične gimnazije u Zagrebu (1607. – 2007.), Zagreb, 2007., ISBN 978-953-95772-0-7, 932. o.
  2. HINA/HS: Čuvar i promicatelj književne vrsnoće, Hrvatsko slovo, petak, 28. listopada 2011., 22. o.
  3. Čakavski sabor”. [2012. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Marijan Matković című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.