Marie-Louise Damien
| Marie-Louise Damien | |
 | |
| Damia 1920-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Louise Marie Damien |
| Becenév | Damia |
| Született | 1889. december 5.[1][2][3][4] Párizs 13. kerülete[5] |
| Elhunyt | 1978. január 30. (88 évesen)[6][4][7] |
| Sírhely | Cimetière de Pantin |
| Élettárs | Gab Sorère |
| Szülei | Marie Joséphine Louise (született: Claude) Nicolas Damien |
| Pályafutás | |
| Műfajok | sanzon |
| Hangszer | énekhang |
| Tevékenység |
|
| Hangminta | |
| Szomorú vasárnap, 1936 | |
| Marie-Louise Damien weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marie-Louise Damien témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marie-Louise Damien, (Párizs, 1889. december 5. – La Celle-Saint-Cloud, 1978. január 30.) francia énekesnő, színésznő. Damia is a nagy sanzonénekesekkel nagyjából egyidőben, a 20-as, 30-as évek párizsi mulatóinak pódiumán jelent meg.
Pályafutása
[szerkesztés]Apja rendőrőrmester volt Lotaringiában. Damia nyolc testvérrel nőtt fel. Amikor egy reformiskolába küldték, megszökött otthonról. Tizenötévesen Párizsba ment. Damia kezdetben modellként és színésznőként dolgozott a Théâtre du Châtelet-ben, de 1909-re már táncosként lépett fel − a Marise Damia művésznevet használva − Max Dearlyvel Londonban. Miután visszatért Londonból, Robert Hollard impresszárió énekelése ösztönözte. Hollard akkoriban az énekesnő, Fréhel férje volt, de Damiával való viszonya véget vetett viharos házasságának.
Damia énekes debütálása 1911-ben volt. Aztán fellépett az Alcazar d'Été-ben is, ahol Maurice Chevalier-vel dolgozott. Damia 1913-ban elhagyta Franciaországot, és az Egyesült Államokba ment. 1916-ig a Broadway-n lépett fel, majd visszatért Franciaországba.
Miután Félix Mayol, − a kor egyik vezető sztárja látta − és felkérte, hogy lépjen fel a koncertjein. Ennek ellenére karrierje lassan fejlődött, évekig a második helyen állt, de az amerikai táncosnő, Loie Fuller segítségével végül énekes sztár lett.
Az első világháború kezdetén megnyitotta a Le Concert Damia-t. Ő volt az első sztár, akinek egyetlen reflektorfényt vetitettek az arcára, csupasz karjára és kezére. A chanson réaliste műfaj legfontosabb képviselője lett egészen Édith Piaf 1936-os megjelenéséig.
Híres slágerei között szerepelt a „Les goélands”, a „Johnny Palmer”, a „C'est mon gigolo” és „Tu ne sais pas aimer”.
A Második világháború idején a fronton énekelt.
Lemezválogatás
[szerkesztés]- Sombre dimanche
- La guinguette a fermé ses volets
- Un souvenir
- En maison
- Les Goélands
- Les Naufragés
- La Veuve
- La Garde à l'Yser
- Celui qui s'en va
- La Suppliante
- La Chaîne
- Les Deux Ménétriers
- Pluie
- La mauvaise prière
Filmek
[szerkesztés]- 1927: Napoléon
- 1930: Tu m’oublieras
- 1931: Sola
- 1932: La Tête d’un homme
- 1937: Les Perles de la couronne
- 1956: Notre-Dame de Paris (r.: Jean Delannoy)
Díjak
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b GeneaStar
- ↑ születési anyakönyvi kivonat
- ↑ http://canadp-archivesenligne.paris.fr/archives_etat_civil/1860_1902_actes/aec_visu_img.php?registre=V4E_06861&type=AEC&&bdd_en_cours=actes_ec_1883_1892&vue_tranche_debut=AD075EC_V4E_06861_0093&vue_tranche_fin=AD075EC_V4E_06861_0123&ref_histo=6736&cote=V4E%206861
- ↑ Roglo