Marczibányi Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Marczibányi Antal
Antal Marczibányi, by Miklos Barabas.jpg
Született 1793. május 28.[1]
Puhó
Elhunyt 1872. január 13. (78 évesen)[1]
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marczibányi Antal témájú médiaállományokat.

Marczibányi Antal (Puhó, 1793. május 28.Pest,[2] 1872. január 13.) politikus, főispán, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja.

Pályája[szerkesztés]

Marczibányi Imre alispán és Huszár Anna fia, a gazdag Marczibányi család utolsó férfisarja. 1812-ben Trencsén vármegye szolgabírója, 1816–1824 között főszolgabírója, 1824-ben főadószedő, az 1825., az 1830. és az 1832–1836. évi országgyűléseken Trencsén vármegye országgyűlési képviselője volt. Mindig a szabadelvűség pártjához tartozott; megyéjében ő volt a párt vezére, neki sikerült megtörnie az akkori főispánnak, Illésházynak a konzervativizmussal sok tekintetben párosult önkényeskedését. 1836-ban a megye alispánja és 1839-ben ismét országgyűlési képviselője volt. 1841-ben Árva vármegye főispáni helytartója, 1845-ben Trencsén vármegye főispánja lett. 1847-ben a konzervatív mozgalmak alkalmával Pesten a szabadelvűség ellen szövetkezett négyszáz előkelő magyar családdal szemben ő volt az egyedüli, aki e szövetkezés és annak iránya ellen felszólalt. 1848-ban a magyar kormány megerősítette főispáni tisztében, és a szabadságharc befejezéséig viselte ezt a méltóságot. Hosszú ideig Pozsonyban volt internálva, minden címétől megfosztották, végül 50 000 forint pénzbírsággal válthatta meg szabadságát. Ezután visszavonult a politikától és főként jótékonykodásnak szentelte életét. Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában és később, 1863. január 14-én az igazgató tanács tagjának választották. Az akadémiának 1869 és 1878 között csaknem 50 000 koronát adományozott. Halálával a család férfi ágon kihalt.

Cikkeket írt különösen az 1840-es évek szabadelvű politikai lapjaiba. Országgyűlési beszédei a hírlapokban és az Országgyűlési Naplókban vannak.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09990.htm, Marczibányi Antal, 2017. október 9.
  2. Névpont.hu