Manipuláció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A manipuláció latin eredetű szó, "jelentése" kezelés, bánásmód. A manipuláció egyfajta befolyásolás, amelynek célja mások attitűdjének, a beállítódásának átformálása, a viselkedés, a cselekvés, az érzelmek és a kogníció megváltoztatása, átszervezése.

A manipulációt többféle szempontból, számos kommunikációs modellen keresztül különböző módokon lehet definiálni. Éppen ezért a manipulációt tökéletesen egyértelműen nem lehet definiálni, a különböző modellekben adott definíciók alapján viszont összegyűjthetők azok a jegyek, amelyek a prototipikus manipulációt jellemzik. A prototipikus manipulációra jellemző jegyek:

  1. manipulatív szándék megléte
  2. bizonyíthatatlanság.

Az első és legfontosabb manipulációra utaló jegy a közlő részéről a manipulatív szándék megléte. A manipulatív szándék megléte pedig magába foglalja azt, hogy a közlő eltitkol, illetve elrejt valamit a befogadó elől – eltitkolja valamely maxima megsértését, a nyelvi aktus homlokzatfenyegető voltát, a manipulatív szándékát, vagy egy adott feltevéshalmazt. A befogadó oldaláról vizsgálva a manipulációt azt mondhatjuk, hogy a befogadó soha nem tudja bizonyítani, hogy manipuláció áldozata lett, csak következtethet rá. A manipulátor célja az, hogy az általa befolyásolt személy ne legyen tudatában valódi szándékainak, higgye azt, hogy szabadon dönt, miközben a befolyásoló előzetes tervét hajtja végre. A manipuláció során a manipulátor bár látszólag meghagyja a befolyásolt egyén személyes azonosságát és felelősségét, valójában, mivel saját céljainak rendeli alá, megfosztja autonómiájától és kooperációs képességétől.

Manipuláció a médiában: Leggyakoribb eszközei a montázs és a "mézesmadzag" ígérete.

  • a montázs képek egymás mellé helyezését jelenti úgy, hogy azok a befogadó számára - képzettársításokon keresztül - összefüggést teremtsenek
  • a "mézesmadzag" ígérete azt jelenti, hogy egy bizonyos dologhoz kívánatos értékeket kapcsolnak pl. híres emberek reklámoznak árucikkeket

A manipuláció nyelvi eszközei:

  • lényege, hogy nem nyíltan, hanem burkolt formában akarják befolyásolni a befogadót
  • a nyelvi manipulációt már az ókorban is ismerték, a retorika szolgálta a manipulációs célokat
  • elsősorban a befogadók érzelmeire kell hatnia a nyelvi közlésnek, és nem az értelemre - a manipulatív közlésben elrejtett emóciók, értékelések és minősítések vannak, melyek azt sugallják, mintha azonos véleményük lenne az adónak és a vevőnek
  • a kívánatos tényeket állításként adják elő
  • a nyelvi manipuláció esetén a mondattan egyszerű: általában sok a jelmondat, a szlogen
  • a mondatok megszerkesztése olyan, hogy a tagadásuk kizárt legyen
  • személytelen szerkezet alkalmazása
  • a nyelvi manipulációban legnagyobb hatású a stilisztika: a szöveg formájára és nem a tartalmára irányítja a figyelmet
  • gyakori módszer a "címkézés"

A manipuláció pragmatikai szempontból illokúciós aktus, nem a kimondásban, a közlésben, nem is a hatásban érhető leginkább tetten, hanem a kapcsolódó szándékban, illetve annak elrejtésében, álcázásában.

Dr. Aczél Petra manipuláció definíciója: A manipuláció mindezek figyelembevételével a valóság képének megalkotása úgy, hogy azt a látszatot keltjük, hogy az maga a valóság. Stratégikus eljárás, melynek során először a befogadó lehetséges ellenvéleményét azonosítjuk, majd ehhez álcázzuk a valós szándékot. Interakción alapuló gyakorlat, amelyben a manipulátor kontrollt gyakorol mások fölött, a rejtésért, az információ megformálásának szándékosan kirekesztő, és torz módozataiért nem vállalva a felelősséget. A manipuláció a befogadó kommunikációs akarata, szándéka ellenére jön létre: társas öntudatlanságot, behódolást, azonosulást, illetve belsővé tételt vált ki. A beszéd eszközeit, a kontextus meghatározó jegyeit használja, ezek által gyakorol hatást, és az erőszakos hatalmat foglalja magában.

Zentai István manipuláció definíciója: Manipulációnak azokat a befolyásolási folyamatokat nevezzük, ahol a célszemély nincs tudatában a befolyásoló szándéknak, de végül mégis annak megfelelő reakciót ad.

Paul Chilton szerint a manipuláció ellen lehet védekezni, sőt, mivel a hazugság és félrevezetés lehetősége természetéből fakadóan benne rejlik a kommunikációban, egy következetesség-ellenőrző eszköz (consistency-checking device) a biológiai adaptáció eredményeként része az emberi kommunikációs eszköztárnak, ezért a manipuláció sikere éppúgy a befogadó felelőssége is, mint a manipulátoré.

A nyelvi manipuláció, mint a közvélemény, a társadalmi akarat tömegtájékoztatási eszközök útján megvalósuló szándékos befolyásolása, formálása tömeges méreteket igazán csak a XX. században öltött, és ez tragikus következményekhez is vezetett. Ebben az esetben az emberi magatartás olyanfajta befolyásolásáról van szó, melynek kideríthetetlennek kell maradnia, mert a manipulátor szándéka ezt követeli meg. A manipuláció sikere abban rejlik, hogy az információvevő nem tudja felismerni, ill. nagyon későn ismeri fel (ha egyáltalán felismeri) ezeket a manipulációs technikákat. Mire esetleg ezeket felismeri, akkorra már sikerült kialakítani benne a megfelelő magatartási formákat, ill. olyan cselekvésekre való akaratot, készséget, amelyek ellentétesek ugyan a vevő érdekeivel, viszont nagyon kívánatosak az adók szempontjából. A manipuláció hatékonyságáról Hitlernek például az volt a véleménye, hogy: " A propaganda elsősorban az érzelmekre hasson, s csak kisebb mértékben az értelemre. Nem szükséges, hogy a nép tudatosan gondolkodjék, hiszen az emberek felfogóképessége amúgy is meglehetősen korlátozott, intelligenciájuk csekély, viszont igen gyorsan felejtenek. Ehhez képest a hatásos propaganda csupán néhány pontra szorítkozhatik, s a jelmondatokat addig kell ismételnie, míg a közönség minden tagja megérti, hogy hogyan kell értenie azokat." (Pratkanis és Aronson 1992:188). 

Források[szerkesztés]

Weboldalak[szerkesztés]


További releváns irodalom[szerkesztés]

  • Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra 2004: Retorika. Budapest: Osiris.
  • Bártházi Eszter 2008: Manipuláció, valamint manipulációra alkalmas nyelvhasználati eszközök a sajtóreklámokban.
  • Síklaki István 1994: A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana, Budapest.
  • Zentai István – Tóth Orsolya 1999: A meggyőzés csapdái. Informális hibák és visszaélések a mindennapi meggyőzésben. Typotex.
  • HARRÉ, ROM 1997. Meggyızés és manipulálás
  • BRETON, PHILIPPE 2000. A manipulált beszéd
  • CHILTON, PAUL 2002. Manipulation. In VERSCHUEREN et al. eds. 2002. 1–16.