Malaccsiga
A malaccsiga (Tandonia kusceri) a csigák (Gastropoda) osztályának nyelesszemű tüdőscsigák (Stylommatophora) rendjébe tartozó meztelencsiga faj.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A malaccsiga külső morfológiája három irányból (fotó: Turóci Ágnes)
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Tandonia kusceri H. Wagner, 1931 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Malaccsiga témájú kategóriát. |
Előfordulása[szerkesztés]
A malaccsiga a Balkán-félszigeten (Szerbia, Macedónia, Északkelet-Görögország, Bulgária, Dél-Románia) őshonos.[1][2][3] Időközben betelepült a Krím-félszigetre,[4] Oroszországba,[5] Moldovába,[6] Szlovákiába,[7] Samothraki szigetre (Görögország)[8] és észlelték Montenegróban[9] is. Ukrajna Kárpát-medencei részéből,[10] és az Egyesült Államokból[11] is jelezték. Magyarországon 2019-ben észlelték a fajt először,[12] és kiderült, hogy széles körben elterjedt az országban. Elsősorban budapesti kerületekből és az agglomerációból került elő (Budaörs, Diósd, Solymár, Tárnok, Törökbálint), de vannak adatok az ország egyéb pontjairól is (Cserkút, Nagyharsány, Győr, Kiskunhalas).[12]
Eredeti élőhelyén sziklás területeken él. A faj kedveli az urbánus területeket (kertek, kertészetek), jól alkalmazkodik az ember közelségéhez (szünantróp), és széles ökológiai toleranciával rendelkezik. Lombhullató erdőkben, cserjésekben 2000 m magasságig előfordul.[2]
Megjelenése[szerkesztés]
A faj teljesen kinyújtózott állapotban 10 cm hosszú. A köpeny hossza negyede a test teljes hosszának. Színezete jellegzetes világos rózsaszínű, vagy rózsaszínes-barnás számos pöttyel elszórva a testén. Hátán hosszanti irányban egy világosabb kiemelkedés, ún. taréj fut végig a faroktól egészen a köpeny széléig. Sötét pigment a testének barázdáiban halmozódik föl, jellegzetes hálózatos képet mutatva.[13] Sokféle színváltozata ismert az egészen világos rózsaszíntől a sötét szürke árnyalatig.
Életmódja[szerkesztés]
Életmódja nem tisztázott pontosan. A többi meztelencsigához hasonlóan friss és elhalt növényi részekkel, gombákkal táplálkozik.
Szaporodása[szerkesztés]
Életciklusáról keveset tudunk. Áprilisban rak tojásokat, melyek 16-20 nap múlva kelnek ki. Különböző méretű egyedek csoportosan előfordulnak, amelyből sejthető, hogy több generáció átfed az életciklus során.[2]
Károkozás[szerkesztés]
A faj sikeres terjedésének okaira nehéz egyértelmű választ adni, de figyelembe véve az áruszállítás utóbbi évtizedekben tapasztalható bővülését, újabb és újabb területeken való megjelenéséhez jelentősen hozzájárulhatott az emberi terjesztés is.[14] Kertészeti és egyéb mezőgazdasági szállítmányokkal hosszú utakat is túlélnek, hogy aztán az új területen stabil populációkat alapítsanak.[15] Olyan családba tartozik, ahol több faj is jól dokumentált mezőgazdasági és kertészeti kártevő, azonban magyarországi károkozásról még nincsen adat.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Dedov, I. K. & Mitev, T. (2011): Mollusks Fauna (Mollusca: Gastropoda: Bivalvia) of Mountain Osogovo. – Acta Zoologica Bulgarica 63(1): 37–46.”.
- ↑ a b c „Welter-Schultes, F. (2012): European non-marine Molluscs, a Guide for Species Identification. – Planet Poster Editions, Göttingen, 1–674.”.
- ↑ „Wiktor, A. (1996): The Slugs of the Former Yugoslavia (Gastropoda terrestria nuda – Arionidae, Milacidae, Limacidae, Agriolimacidae). – Annales Zoologici 46: 1–110.”.
- ↑ „Leonov, S.V. (2007): The first record of the Tandonia kusceri (Pulmonata, Milacidae) in Crimea and a few remarks about its natural habitats. – Vestnik Zoologii 41(2): 142.”.
- ↑ „Sysoev, A. & Schileyko, A. (2009): Land Snails and Slugs of Russia and Adjacent Countries. – Pensoft Series Faunistica, No 87. ISSN 1312-0174.”.
- ↑ „Balashov, I. A., Mikhail, O. S., Viorica, C. & Welter-Schultes, F. (2013): An updated annotated checklist of the Molluscs of the Republic of Moldova. – Folia Malacologica 21(3): 175–181. http://dx.doi.org/10.12657/folmal.021.021”.
- ↑ „Korábek, O., Čejka, T. & Juřičková, L. (2016): Tandonia kusceri (Pulmonata: Milacidae), a slug new for Slovakia. – Malacologica Bohemoslovaca 15: 3–8.”.
- ↑ „Georgiev, D. (2017): Updated and corrected list of the inland molluscs of Samothraki Island (N Aegean, Greece). – ZooNotes 113: 1–4.”.
- ↑ „Telebak, B., Brajković, M., Ćurčić, S. (2013): Contribution to the knowledge of the slugs (Gastropoda: Stylommatophora: Limacidae and Milacidae) from Montenegro. – Bulletin of the Natural History Museum 6: 55–64. https://doi.org/10.5937/bnhmb1306055T”.
- ↑ „Gural-Sverlova, N., Gleba, V. & Gural, R. (2019): Introduction of Tandonia kusceri (Pulmonata: Milacidae) in Transcarpathia and distribution of Tandonia species in Ukraine. – Malacologica Bohemoslovaca 18: 19–26. (in German)”.
- ↑ „Gerber, J. (2014): First American record of the exotic slug Tandonia kusceri (Gastropoda: Milacidae). – The Nautilus 128(2): 59–63.”.
- ↑ a b „Turóci, Á., Fehér, Z., Krízsik, V. & Páll-Gergely, B. (2020): Two new alien slugs, Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851 and Tandonia kusceri (H. Wagner, 1931), are already widespread in Hungary. – Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 66(3): 265–282. https://10.17109/AZH.66.3.265.2020”.
- ↑ „Wiktor, A. (1987): Milacidae (Gastropoda: Pulmonata) – A Systematic Monograph. –Annales Zoologici 41(3): 151–320.”.
- ↑ „Zemanova, M. A., Knopf, E. & Heckel, G. (2016): Phylogeographic past and invasive presence of Arion pest slugs in Europe. – Molecular Ecology 25: 5747–5764. https://doi.org/10.1111/mec.13860”.
- ↑ „Bergey, E. A., Figueroa, L. L. & Mather, C. M., Martin, R. J., Ray, E. J., Kurien, J. T., Westrop, D. R. & Suriyawong, P. (2014): Trading in snails: plant nurseries as transport hubs for non-native species. – Biological Invasions 16: 1441–1451. https://doi.org/10.1007/s10530-013-0581-1”.