Majoros István (történész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Majoros István (Hont, 1949. október 29. –) magyar történész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa.

A 19–20. századi nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik (főleg francia–orosz/szovjet és francia–magyar), valamint a 19. századi Európa történetével. Az utóbbi időben a palócokat kutatja.

Család[szerkesztés]

Édesapja kőműves, édesanyja háztartásbeli volt.

Tanulmányok[szerkesztés]

1968-ban érettségizett Balassagyarmaton, a Balassi Bálint Gimnáziumban.

1969–1974 között a szegedi József Attila Tudományegyetem francia–történelem szakán tanult.

1979–1980-ban a MUOSZ budapesti Újságíró Iskolájában lett művelődéspolitikai újságíró.

Munkahelyek[szerkesztés]

1974/75 - Földvári Mihály Gimnázium; Tolna

1975/76 - Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Bonyhád

1976/77 - Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád

1977/78 - Déri Miksa Szakközépiskola Kollégiuma (nevelőtanár), Szeged

1978-1979, újságíró, Szekszárd, Tolna Megyei Népújság

1979-1982, rádióriporter, Magyar Rádió Pécsi Stúdiója

1982-2001: Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem: 1991, docens, 1992-2001, tanszékvezető (Újkortörténeti Tanszék)

2001.04.1.-2014. 12. 31. ELTE Új-és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 2007-2014, tanszékvezető.

2007 - egyetemi tanári kinevezés.

2015. január elsejétől nyugdíjas.

2015 szeptemberében megkapta a professor emeritus címet.

Tudományos címek, fokozatok[szerkesztés]

  • 1981: bölcsészdoktor, Szeged, József Attila Tudományegyetem
  • 1991: a történelemtudomány kandidátusa, MTA (Franciaország oroszországi politikája (1917-1919)
  • 2000: habilitáció, Pécsi Tudományegyetem
  • 2005: az MTA doktora (Franciaország a nemzetközi kapcsolatok rendszerében 1871-1940)

Kutatás, oktatás[szerkesztés]

Párizsi levéltárakban kutatott: Quai d'Orsay; Service Historique de l'Armée de Terre, és Service Historique de la Marine.

Az egyetemen Európa 19. századi történetét oktatta. Kurzusokat tartott a nemzetközi kapcsolatok 19-20. századi történetéről, és eszmetörténeti, gazdaságtörténeti előadásai voltak. Tíz évig tanított Erasmus hallgatókat angolul és franciául. Vezetésével kilenc doktorandusz szerzett PhD fokozatot. A cotutelle (közös irányítású képzés) programban négy hallgatója védett sikeresen Budapesten, Párizsban és Bordeaux-ban (2 magyar, 1 francia, 1 török). Többször vett részt külföldi doktori védéseken bizottsági tagként, témavezetőként (Páris I, Paris III. Paris IV. Nizza, Science Po Paris). Előadott Bordeaux-ban (Université Michel de Montaigne Bordeaux 3) és Párizsban (Institut hongrois) franciául, a Jekaterinburgi Egyetemen, Isztambulban (Aydin University) és a Bécsi Egyetemen angolul. 2003-ban alapította meg az Öt Kontinens című folyóiratot (ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék). Több hazai és külföldi folyóirat tanácsadója, szerkesztőbizottsági tagja.

Díjak[szerkesztés]

  • 1995: Károlyi Mihály-díj (Magyar Történelmi Társulat)
  • 1997: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998–2001)
  • 2014: Cziráky Antal-díj (ELTE, BTK)

Publikációk[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

Sedan. A francia-porosz háború 1870-1871. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1993.

Fejlődési utak a 19. századi Európában I. A gazdaság átalakul, Pécs 1995.

Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás, 1814 - 1945, Janus/Osiris, Budapest 1998 (Ormos Máriával közösen)

Párizs és Oroszország, 1917-1919, IPF, Szekszárd, 1999

Az ipari forradalom kora. Fejlődési utak a 19. századi Európában, CD-ROM, Alma Mater Zala Bt., Tripotex Elektronikus Kiadó Kft. Közös kiadása, Nagykanizsa 2000.

Fejlődési utak a 19. századi Európában III. A hétköznapok világa, General-Copy Kft, Pécs 2001.

Franciaország a nemzetközi kapcsolatok rendszerében 1871-1940, kézirat, MTA doktori értekezés, 2003.

Vereségtől a győzelemig. Franciaország a nemzetközi kapcsolatok rendszerében 1871-1920. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.

If váránál a tenger… Vallomások prózában és versben, Underground Kiadó (magánkiadás), Budapest, 2017.

Franciák a 20. századi Közép- és Kelet-Európában. Tanulmányok, Underground Kiadó (magánkiadás), 2019.

Palócok földjén, Underground Kiadó, 2021.

A publikációk megtalálhatók a Magyar Tudományos Művek Tárában.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]