Magyar tekebajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyar tekebajnokság
Adatok
Sportág [[Teke]]
OrszágMagyarország Magyarország
Alapítva1938
Eddigi események száma79

HonlapMagyar Bowling és Teke Szövetség

A magyar tekebajnokság egy évente megrendezésre kerülő sportesemény a hazai tekézők számára, melynek győztesei a magyar bajnoki címet nyerik el. A bajnokságot a Magyar Bowling és Teke Szövetség írja ki és rendezi meg. Jelenlegi versenyszámok: egyéni, sprint és összetett egyéni, ezeket férfiak és nők részére is megrendezik, tehát évente hat bajnoki címet osztanak ki.

Története[szerkesztés]

Az első magyar bajnokságot 1938-ban rendezték, ekkor még csak férfi egyéni verseny volt. Női egyénit 1940 óta rendeznek. Férfi és női párosban 1973-ban avattak először bajnokot. 1979-ig teljesen külön rendezték a párosok bajnokságát az egyéni bajnokságtól, majd 1980-tól a két bajnokságot együtt rendezték úgy, hogy az első napi párosbajnokság legjobbjai indulhattak a második napi egyéniben, ahová a párosban elért eredményeiket is vitték. 1990-ben megváltoztatták a lebonyolítást úgy, hogy a második napi eredményt külön is díjazták, így napi egyéni és összetett egyéni bajnokot is hirdettek. 2013-ban megváltoztatták a versenyszámokat, azóta egyéniben, sprintben és összetett egyéniben avatnak bajnokot.

Legtöbbször Budapesten volt a bajnokság, a BKV Előre (22-szer), a Postás (5-ször) és a MOM (5-ször) pályája volt a leggyakoribb helyszín. Először 1948-ban rendezték vidéken a bajnokságot, ekkor Kecskemét volt a helyszín. Később több alkalommal is rendeztek bajnokságokat vidéken, legtöbbször Szeged (14-szer), Székesfehérvár (5-ször), Zalaegerszeg (5-ször), Győr (5-ször), Debrecen (4-szer), Kecskemét (3-szor) és Andráshida (3-szor) volt házigazda.

A vidéki versenyzők már a kezdetektől indultak a bajnokságokban, és jelentős szerepet is játszottak. A férfiaknál 1941-ben Bujdosó Mihály (Ceglédi MOVE) már második volt, 1942-ben pedig Szűcs László (Ceglédi MOVE) már a bajnoki címet is megszerezte. A nőknél az első érmes 1943-ban Kiss Mária (Kecskeméti Konzervgyár TE) volt (ezüst), az első bajnoki címet 1948-ban Nagytorma Gyuláné (Szegedi VAOSZ) nyerte.

Legeredményesebb versenyzők és csapatok[szerkesztés]

A legtöbb bajnoki címet a férfiaknál Mészáros József nyerte, összesen 30-at (11 összetett egyénit, 16 párost, 3 napi egyénit), utána Csányi Béla következik 24 bajnoksággal (13 összetett egyéni, 11 páros), harmadik pedig Farkas Sándor és Kakuk Levente 11-11-gyel (mindkettőjüknél 3 összetett egyéni, 4 páros, 3 napi egyéni, 1 sprint). A nőknél Kovácsné Grampsch Ágota nyerte a legtöbbet, összesen 8-at (4 összetett egyénit, 2 párost, 2 napi egyénit), utána 7-7 elsőséggel következik Csurgai Anita (1 összetett egyéni, 2 páros, 4 napi egyéni) és Tompa Györgyné (2 összetett egyéni, 5 páros). Férfi összetett egyéniben Csányi Béla (13-szor), női összetett egyéniben Kovácsné Grampsch Ágota (4-szer), férfi párosban Mészáros József (16-szor), női párosban Tompa Györgyné (5-ször), férfi napi egyéniben Mészáros József, Farkas Sándor és Kakuk Levente (3-szor), női napi egyéniben Csurgai Anita (4-szer), férfi sprintben Zapletán Zsombor (2-szer) nyert legtöbbször, a női sprintet eddig mind az öt alkalommal különböző versenyző nyerte.

A klubok közül a férfiaknál a BKV Előre nyerte a legtöbb bajnoki címet, összesen 44-et (20 összetett egyénit, 16 párost, 8 napi egyénit), utána a Ferencvárosi TC következik 26 bajnoksággal (14 összetett egyéni, 11 páros, 1 napi egyéni), harmadik pedig a Szegedi TE 20-szal (5 összetett egyéni, 6 páros, 6 napi egyéni, 3 sprint). A nőknél a Ferencvárosi TC nyerte a legtöbbet, összesen 38-at (16 összetett egyénit, 13 párost, 6 napi egyénit, 3 sprintet), utána a BKV Előre következik 23 bajnoksággal (12 összetett egyéni, 5 páros, 6 napi egyéni), harmadik pedig a Zalaegerszegi TE-ZÁÉV 19-cel (5 összetett egyéni, 5 páros, 8 napi egyéni, 1 sprint).

Lebonyolítás[szerkesztés]

A bajnokságot két nap alatt bonyolítják le. A férfiak és a nők külön versenyeznek, általában külön helyszínen. A bajnokságon azon 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok vehetnek részt, akik érvényes sportorvosi engedéllyel, regisztrált versenyzői igazolással és érvényes versenyengedéllyel rendelkeznek. Az első nap a döntőbe jutott 32 versenyző 120 vegyest gurít, ez alapján dől el az egyéni bajnokság, és megadja a másnapi sprintverseny besorolását. A helyezések eldöntése elsősorban a több ütött fa alapján történik. Faegyenlőség esetén a jobb tarolás, ha ez is egyenlő, a kevesebb üres gurítások száma dönt. Ha ez is egyenlő lenne, két azonos helyezettet hirdetnek. A második napon kieséses rendszerben, fordulónként 2 × 20 vegyest gurítanak a sprintbajnokságért. Az összetett egyéni bajnokságba az első napi eredmény és a második napi legjobb eredmény összege számít. Összetett faegyenlőség esetén az első napi 120 vegyes gurítás eredménye a döntő.