Márkusfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Márkusfalva (Markušovce)
Márkusfalva
Márkusfalva
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1289
Polgármester Marek Virág
Irányítószám 053 21
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség 4469 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség215 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság425 m
Terület18,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Márkusfalva (Szlovákia)
Márkusfalva
Márkusfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 37′ 30″
Márkusfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkusfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Márkusfalva (1899-ig Márkus-Csépánfalu, szlovákul Markušovce, németül Marksdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Márkusfalva és Csépánfalu egyesülése.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 6 kilométerre keletre, a Hernád mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falut 1289-ben említik először „villa Marci” néven. 1328-ban „Szentmichalur”, 1345-ben „Mariusdorf”, 1346-ban „Marcusfalua”, 1352-ben „Zentmyhal, que al. n. villa Marci nuncupatur”, 1378-ban „Markusfalua alias Zenthmihal”, 1505-ben „Markussowcze, Markusfalua” alakban szerepel az írott forrásokban. Várát 1284-ben építették, majd a 14. században gótikus palotával bővítették. 1528 novemberében a Máriássyakkal torzsalkodó lőcseiek megostromolták és miután kirabolták, felgyújtották. A 16. század végére állították helyre és a 18. század elejéig lakták, majd 1773-ban egy villámcsapás végképp rommá tette. A falu a 12. század elején keletkezett határőrfaluként, 1280-ban a Máriássy család őseinek birtokaként említik. 1311-ben „Marcusfalua”, 1355-ben „Máriásfalva” néven szerepel oklevélben. A vár alatt 1632-ben építtette Máriássy Ferenc kisméretű udvarházát. 1732-ben romokban állt, majd 1773-ban rokokó stílusban újjáépítették, ekkor kapta mai, cikornyás külsejét. A faluban 1663-ban humanista iskolát létesítettek nemesek számára. Márkusfalvának 1787-ben 65 háza és 408 lakosa volt. 1828-ban 70 házában 517 lakosa élt. A 19. században a Máriássy birtok egy részét a Wieland család vásárolta meg. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkával, bányászattal foglalkoztak. Albrecht főherceg vasolvasztót alapított a községben. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt. 1892-ben alapították fafeldolgozó és bányaipari üzemét.

Vályi András szerint „MÁRKUSFALVA. Markusovce Marksdorf. Német falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, a’ kinek lakó helyével, és egyéb épületeivel díszesíttetik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Cseszánfalvának szomszédságában, az Ország úttyában, Ispotállya is vagyon, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék, fája mnd a’ két féle van, réttyei jók, eladásra könnyű módgyok van.” [2]

„CSEPÁNFALVA. Stefansdorf, Stepanovce. Elegyes tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, a’ kinek épületével díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Márkus Falvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Iglótól fél mértföldnyire. Határja meglehetős, eladásra jó módgya van.” [2]

Fényes Elek szerint „Markusfalva (Markschdorf), tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád vizénél, Iglóhoz egy órányira: 476 kath., 27 evang. lak. Kath. paroch. Több szép kastély. Márványbánya. F. u. a Marjássy nemzetség.”[3]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1670, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, német, lengyel és cigány kisebbséggel.

2001-ben 3243 lakosából 3004 szlovák volt.[4]

2011-ben 3988 lakosából 3627 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mariássy-kastély

Források[szerkesztés]

  • 2015 Kaštieľ v Markušovciach. Spišská Nová Ves.
  • 2015 Markušovce - starobylé centrum veľkého domínia.

További információk[szerkesztés]