Lovrečina kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lovrečina kastély
Dvorac Lovrečina
Lovrečina grad sprijeda.jpg
Település Vrbovec
Cím Kućari
Építési adatok
Építés éve 16. század
Rekonstrukciók évei 19. század
Építési stílus historizmus
Felhasznált anyagok tégla
Alapadatok
Tszf. magasság117 m
Elhelyezkedése
Lovrečina kastély (Horvátország)
Lovrečina kastély
Lovrečina kastély
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 55′ 23″, k. h. 16° 26′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 23″, k. h. 16° 26′ 10″

Lovrečina kastélya egy 16. századi főúri kastély Horvátországban, a Zágráb megyei Vrbovechez tartozó Kućari településen.

Fekvése[szerkesztés]

A kastély a falucska belterületének északi részén, a Velika-patak partján, egy kisebb park közepén áll.

Története[szerkesztés]

A mai kastély helyén az akkori gostovicai uradalom területén a középkorban árokkal körülvett síkvidéki vár állt. Az uradalmi központot már a 13. századtól, a várat a 16. századtól említették. A 15. századig „Gostoyg” volt a neve, ekkor kapta a közeli Szent Lőrinc templomról a mai Lovrenčina nevét. Első ismert birtokosa Bertalan kőrösi ispán fia Ábrahám volt, aki 1268-ban IV. Béla királytól kapta. 1338-ban Ludbregi Miklós lett az uradalom birtokosa. Ezután a zágrábi püspökségé, majd megosztva a Baranics és Bocskai családoké. Ezután ismét egészében a Geszty családé, akik a birtokot zálogba adták, utána az Orehoczyaké, akik 1726-ig birtokolták. A következő tulajdonosok a Draskovichok, a Patacsichok és a Kisek voltak. Az 1755-ös parasztfelkelésben a várat is elfoglalták és felgyújtották, mely után akkori tulajdonosai a Kisek újjáépítették. A török veszély elmúltával elveszítette korábbi jelentőségét és tulajdonosai a 19. században kényelmes kastéllyá építették át. 1909-től az irgalmas nővérek társaságának tulajdona lett, akik ma idősotthonként használják.

A kastély mai állapota[szerkesztés]

A jelenlegi kastély bizonyos részein még láthatók annak a reneszánsz kastélynak a maradványai, amelyet 1540 óta említenek a források a törökellenes erődítményrendszer szerves részeként. Az újjáépítés után az L alakú erődből négyszárnyú belső udvaros várkastély lett. A nyugati és az északi szárnyat idővel lebontották és számos átalakítást, rekonstrukciót hajtottak rajta végre. Ennek következtében elvesztette minden korábbi jellegzetességét. Külsejét később is megváltoztatták, leginkább 1924-ben, amikor új tető került a főhomlokzatra.

Források[szerkesztés]

Branko Nadilo:Obrambene građevine u Križevcima i najbližoj okolici (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2004. évi 7. számában) (horvátul)

Irodalom[szerkesztés]

Mladen i Bojana Sćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavonii od Zagreba do Iloka Zagreb, 1998., ISBN 953-97121-0-6