Libanoni-hegység
| Libanoni-hegység | |
 | |
| Magasság | 3088 m |
| Ország | Libanon |
| Legmagasabb pont | 3088 m |
| Terület | 4840 km2 |
| Hosszúság | 170 km |
| Szélesség | 40 km |
| Elhelyezkedése | |
 Libanoni-hegység
Pozíció Libanon térképén
| |
 é. sz. 34° 17′ 59″, k. h. 36° 06′ 59″34.299722°N 36.116389°EKoordináták: é. sz. 34° 17′ 59″, k. h. 36° 06′ 59″34.299722°N 36.116389°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Libanoni-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Libanoni-hegység (arab: جَبَل لُبْنَان, átírva: dzsebel lubnān, angol: Mount Lebanon) hegyvonulat Libanon területén, a Földközi-tenger partvonalával párhuzamosan.
A Szír–Jordán-árok nyugati oldalán húzódó, kb. 170 km hosszú hegység nagyjából Tripolitól a délen fekvő Szúrig terjed. Legmagasabb pontja a Kurnat-esz-Szauda (Qurnat as Sawdā), 3088 méter.
Jellemzői
[szerkesztés]A hegység sok csapadékot kap, évente több mint 1000 mm-t. Csúcsrégiója telente hótakaróba burkolózik. 1200-1500 méter magasan bővizű források erednek, amelyek lejjebb kisebb folyókká duzzadnak. A források környékén számos vallási közösség alakított ki gazdaságot, köztük a drúzok és a maroniták. A hegység tenger felé eső lejtői még több esőt kapnak. Itt 1500 méter magasan is lehet növényeket termeszteni.
A szíriai Ánszirijéhez hasonlóan részaránytalan hegység törésekkel tagolt jura-kréta mész- és homokkőből épül fel. A hegység mezőgazdaságilag legértékesebb részei kréta homokkövön találhatók. E területekhez ugyanis talajosodott málladék-takaró és bő hozamú forrásszint kapcsolódik.
A tengerpart felé több töréslépcsővel leereszkedő hegység kelet felé meredek szerkezeti lejtővel tekint a Bekaa-völgy (Biká-völgy) felé, amely az Antilibanon vonulatától választja el.
Tűlevelű fái a libanoni cédrusok szolgáltatták az ókori Közel-Kelet legjobb minőségű faanyagát.
Hivatkozások
[szerkesztés]- Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, 2002, ELTE
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995