Leopold Zunz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Zunz
Született 1794. augusztus 10.[1][2][3][4][5]
Detmold[6]
Elhunyt 1886. március 17. (91 évesen)[1][2][4][5][7]
Berlin
Házastársa Adelheid Zunz[8]
Foglalkozása
Iskolái
Sírhelye Schönhauser Allee Jewish Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Zunz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Leopold Zunz (Detmold, 1794. augusztus 10.Berlin, 1886. március 18.) zsidó tudós, a Biblia utáni zsidó irodalom tudományos ismertetésének megalkotója.

Életrajza[szerkesztés]

Detmoldban született, és már korán árvaságra jutott. Wolfenbüttelben, az úgynevezett Samson-iskolában nevelték. Első volt a zsidók között, aki a német területen nyilvánosan végezte gimnáziumi tanulmányait, majd a Berlini Egyetemen filozófiával foglalkozott. 1820–1822 között Berlinben prédikátor, 1825–1832 között a Spenersche Zeitung egyik szerkesztője, egyidejűleg (1825–1829) az ottani zsidó község akkoriban alapított iskolájának igazgatója. 1835-ben Prágában hívták hitszónoknak, de ettől az állástól nemsokára megvált, és a berlini zsidó tanítóképzőnek az intézet 1850-ben történt megszüntetéséig igazgatója volt. Attól kezdve kizárólagosan a zsidó tudománynak szentelte életét és a zsidó irodalmat több évtizeden keresztül gazdagította számos, többnyire úttörő, mindig alapos és tanulságos művel. Főbb művei alul vannak kiemelve. Szerkesztette a Zeitschrift für die Wissenschaft des Judenthums-t (1823), továbbá Arnheim H., Sachs M. és Fürst Gyula német bibliafordítását. Számos zsinagógai és politikai beszéde mellett kiadta a Predigten, gehalten in der neuen israelitischen Synagoge zu Berlint (Berlin 1823) és a legtöbb zsidó és nem-zsidó tudományos folyóiratoknak volt szorgalmas, és keresett munkatársa. Kortársai az ő nevét viselő alapítvánnyal (Zunz-Stiftung) tisztelték meg, melynek jövedelmét a zsidó tudomány támogatására fordították.

Művei[szerkesztés]

  • Etwas über die rabbinische Litteratur (Berlin 1818);
  • Die gottesdienstlichen Vorträge der Juden (uo. 1832, 2. kiad. Majna m. Frankfurt 1892);
  • Namen der Juden (Lipcse 1837);
  • Zur Geschichte und Litteratur (Berlin 1845);
  • Die symagogale Piesie des Mitteratur (uo. 1855);
  • Ritzs des synagogalen Gottesdienstes (uo. 1859);
  • Litteraturgeschichte der synagogalen Poesie (uo. 1865),
  • Gesammelte Schriften (3. köt., uo. 1874-1876).

Források[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. 6000000002802362242