Leopold Weisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Weisz
SzületettWeisz Lipót
1876. április 27.
Veszprém
Elhunyt1912. április 15. (35 évesen)
Atlanti-óceán
Állampolgárságabrit
Nemzetiségemagyar
HázastársaMathilde Françoise Pëde
Foglalkozásaszobrász
IskoláiBromsgrove Guild of Art
Halál okafulladás
SírhelyeBaron De Hirsch Cemetery
SablonWikidataSegítség

Leopold Weisz (született Weisz Lipót, Veszprém, 1876. április 27.[1]Atlanti-óceán, 1912. április 15.) magyar-brit szobrász, az RMS Titanic egyetlen bizonyítottan magyar származású utasa és áldozata.

Élete[szerkesztés]

Leopold Weisz (Weisz Lipót) 1876. április 27-én született Magyarországon, Veszprémben. Apja, Weisz Zsigmond (1842–1913) adászteveli származású volt, anyja, Heiman (Heumann) Éva veszprémi zsidó család sarja. Az anya Veszprémben született 1852-ben, a balassagyarmati származású Heimann Mózes Mór és az ugyancsak veszprémi születésű Menzel Cecília gyermekeként. A szülők 1872-ben kötöttek házasságot. Weisz Lipótnak volt egy nővére is, Weisz Emma (sz. 1874. július 2.). Weisz Lipót családja Erzsébetváros (Budapest) érintésével Bécsbe költözött, ahol a fiú a helyi művészeti akadémián tanult. Később Lipót Münchenben és Párizsban is folytatott tanulmányokat. Szülei Bécsben maradtak, Lipót viszont Angliába költözött, eleinte ékszerész volt és saját boltot is üzemeltetett.[2] 19 éves korában emigrált, és Angliába ment tanulni a bromsgrove-i Iparművészeti Egyesülethez, ahol megismerkedett későbbi feleségével, a belga Mathilde Françoise Pëde-del. Mathilde Françoise Pëde, azaz „Mrs. Leopold Weisz” 1874. május 24-én született Gentben (Belgium). Szülei, Eugène Pëde (1842–1909) és Joanna Allyn (1845–1928) 1866-ban házasodtak össze.[3]

Az asszony varrónőként és énekesként dolgozott, 21 évesen ment Bromsgrove-ba, ahol hozzáment Weiszhez. A házasok úgy döntöttek, hogy Kanadába vándorolnak ki.

A pár 1911 szeptemberében az RMS Lusitania fedélzetén átkelt az Atlanti-óceánon. Weisz Kanadában fafaragóként talált munkát a montréali Szépművészeti Múzeum megbízásából. Később kőpajzsok faragására kapott megbízást. Kőpajzsai Kanada kilenc tartományát jelképezik mind a mai napig, a Dominion Express Buildingen, Montréalban.

A Titanicon[szerkesztés]

Weisz úgy gondolta, Quebec az a hely, ahol le tudnak telepedni, és ő meg tud élni a művészetből, ezért visszament Angliába a feleségéért. Immáron együtt tartottak volna az új kanadai otthonuk felé a Lusitania első osztályán, de a bányászok sztrájkja, és az emiatt bekövetkező szénhiány miatt átirányították őket a Titanic másodosztályára, amelyre 1912. április 10-én Southamptonban szálltak fel.

Felszállás előtt Weisz a megtakarításait – mintegy 15 000 USD értékű, 21 kg súlyú aranyat – belevarrt a kabátja bélésébe. A katasztrófa éjjelén Weisz sétálni indult a hajófedélzetre, míg felesége részt vett egy rögtönzött énekes mulatságon a másodosztályú utasoknak fenntartott ebédlőben. A rendezvény után csatlakozott férjéhez a fedélzeten.

Mathilde ekkor megjegyezte, hogy valami nagyon nyugtalanítja. Éppen visszaértek a kabinjukba, amikor 23 óra 40 perckor a hajó jéghegynek ütközött. Felesége túlélte a katasztrófát, mert sikeresen helyet tudott foglalni a Titanic 10-es számú mentőcsónakjában, Weisz azonban a tengerbe veszett.

Mathilde az RMS Carpathia fedélzetén április 18-án érkezett meg New Yorkba, de az a veszély fenyegette, hogy nincstelenként visszaküldik Angliába. Amikor azonban a Mackay-Bennett nevű hajó megtalálta a 293-as számú mentőmellényes holttestet, amelyet később Leopold Weiszként azonosítottak (szürke öltönye alatt pólójában a W.L. monogrammal), előkerült az öltönybe varrt arany is, amit visszaszolgáltattak neki. Mathilde Kanadában maradt, újra férjhez ment, 1953-ban halt meg.

Nyughelye[szerkesztés]

Weisz Montréalban van eltemetve, a Baron de Hirsch izraelita temetőben. A sírján a következő felirat szerepel: „Leopold Weisz, született 1880 körül Magyarországon. 1912. április 15-én halt meg a Titanic katasztrófájában. Nemrég házasodott, és kezdett új életet Montréalban. Tehetséges és ígéretes szobrász, a bromsgrove-i ipartestület tagja, munkáira Montréalban és külföldön egyaránt csodálattal tekintenek.”

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Titanic veszprémi áldozata – Weisz Lipót. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  2. Rybár Olivér, Györe Zoltán (2020). „Az ígéretes szobrász: A Titanic magyar áldozatai 1.”. Élet és Tudomány 75. (40.), "1257-1260". o.  
  3. Rybár Olivér (2021). „From Hungary to tragedy aboard Titanic: The story of Lipót Weisz (Leopold Weisz)” (angol nyelven). Voyage - Official Journal of the Titanic International Society, Inc. (USA) (117.), "34-38". o.  

Források[szerkesztés]