Lemondás (jog)
A lemondás jogi eredetű kifejezés, amelynek a lényege: valamely jogosultság, állás, tisztség stb. egyoldalú megszüntetése a jogosult erre irányuló nyilatkozatával (akaratnyilatkozatával). (A köznyelvben bármilyen dologgal kapcsolatban használható, amelynek az előnyét, hasznát nem kívánja élvezni az, aki lemond arról.) A köztisztviselőkről szóló törvény Magyarországon lemondásnak nevezi a köztisztviselő azon nyilatkozatát, amit a munkajogban a dolgozó részéről való felmondásnak hívnak.
A nyilatkozat tartalma[szerkesztés]
- A nyilatkozat érvényességét jogszabályok feltételekhez köthetik.
- Jogszabály lehetővé teheti a lemondás korábbi időpontra való visszamenő hatályát (pl. Lemondás a védjegyoltalomról avagy a jövőre vonatkozó, felfüggesztő vagy bontó feltételhez kötését. (pl. harmadik személy jóváhagyásától teszik függővé).
- Jogszabály előírhatja a lemondó nyilatkozat visszavonásának semmisségét (pl. Lemondás a védjegyoltalomról
- A lemondás érvényességéhez jogszabály előírhatja más, azonos nemű jogosultság megszerzését (ez tipikusan az állampolgársági jogosultságra vonatkozik, ahol a hontalanság megelőzése érdekében írnak elő ilyen kötelezettséget jogszabályok.)
- Közjogi dilemma is előfordulhat pl. az uralkodó lemondásának érvényességéről (pl. IV. Károly Eckartsaui nyilatkozata vagy magyar miniszterelnökök lemondásáról.
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |