Lekly Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lekly Gyula
Született1853. szeptember 25.
Dés
Elhunyt1937. április 9. (83 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
tanácsos
SablonWikidataSegítség

Lekly Gyula (Dés, 1853. szeptember 25.Budapest, 1937. április 9.) állami felső ipariskolai tanár, tanácsos.

Életrajz[szerkesztés]

Lehel-Lekly Károly birtokos, később hivatalnok, és Kaschnitz Karolina fia. Az 1860-as évek elején szüleivel Besztercére költözött. Középiskolai tanulmányait Debrecenben kezdte meg, ahol az I. osztályt elvégezve, Nagyváradra a Szent-József intézetbe került, ahol a vegyes vallású szülőktől származott és reformátusnak keresztelt ifjút szülői hozzájárulásával katolikus vallásban nevelték. Ez intézetnek öt esztendeig volt növendéke és mint VI. osztályú tanuló növendéktársai közt önképzőkört alakított, melynek ő volt az elnöke. Két évig rokonánál, Ritóok Zsigmond (a királyi tábla későbbi elnöke) házánál lakott és a premontreiek nagyváradi főgimnáziumában végezte a VII. és VIII. osztályt. A budapesti egyetemen a bölcseleti fakultás hallgatója lett és egyidejűleg katonai kötelezettségének is eleget tett a 32. gyalogezredben. 1876-ig az országos tanárképző tanárjelöltje volt és ez évben a kassai magyar királyi gépészeti közép (később felső-) ipariskolában helyettes, 1879-ben rendes tanár lett. A kassai kereskedő ifjak társulatának tizenkét évig volt elnöke; a dalegyletnek egyik elnöke; a női dalos egyesületnek igazgatója; a Kazinczy-körnek elnöke; a takarék-egyletnek igazgatósági tagja; a kassai társalgási egyletnek (nagy kaszino), mely 1828-ben alakult, igazgatója; a gépészeti középipariskola önsegélyző egyletének alapító elnöke volt.

Politikai, társadalmi, szépirodalmi cikkei s könyvismertetései a kassai lapokban jelentek meg. Cikkei a kassai állami középipariskola Értesítőjében (1877. A Balaton és vidéke, 1879. Napoleon mint államférfi, 1881. Iparunk fejlődésének akadályai és a nevelés, 1886. Báthori Zsigmond); a Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaediájában (Bpest, 1886. az irodalomtörténeti cikkek nagy részét írta); az Abauj-Kassai Közlönyben (1886. Szerbián és Románián keresztül, tárcák); a Magyarország vármegyéi és városai. I. k. ABauj-Torna vármegye és Kassa. Bpest, 1896. c. munkában (Kassa társadalma.)

Munkái[szerkesztés]

  • Az egyetemes történelem. Kassa, 1880. (Mint kézirat.)
  • Közművelődési egyesületek és Kassa. Kiadta a kassai nemzeti-kör. Uo. 1885.
  • Olaszhoni utazásom. Uo. 1888.
  • Francziaországon és Svájczon keresztül. Uo. 1889. (Különnyomat a Felső-Magyarországból.)
  • Az egyszerű és kettős könyvvitel. Uo. 1889. (Mint kézirat.)
  • A kassai m. kir. gépészeti középipariskola története 1878-1896. Uo. 1896. (Különny. az intézet Értesítőjéből.)

Részt vett a Szabadságharcz Emlék-Albuma szerkesztésében (Kassa, 1896. Ebben czikke: A kassai lovas nemzetőrség zászlószentelési ünnepélye) és a Honvéd Albumot szerkesztette Hohenauer Ignáczczal (Kassa, 1900.)

A Pannonia napilap társszerkesztője 1898 óta.

Források[szerkesztés]