León (Mexikó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
León de los Aldama
Aérea de la Plaza Principal - panoramio.jpg
León de los Aldama címere
León de los Aldama címere
León de los Aldama zászlaja
León de los Aldama zászlaja
Becenév: Capital Mundial de la Piel y del Calzado
Mottó: El Trabajo Todo lo Vence
Közigazgatás
Ország  Mexikó
Állam Guanajuato
Község León
Alapítás éve 1576
Községi elnök Bárbara Botello
Irányítószám 37000
Körzethívószám 477
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 238 962 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1780–1840 m
Időzóna CST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
León de los Aldama (Mexikó)
León de los Aldama
León de los Aldama
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 21° 07′ 18″, ny. h. 101° 40′ 57″Koordináták: é. sz. 21° 07′ 18″, ny. h. 101° 40′ 57″
León de los Aldama (Guanajuato)
León de los Aldama
León de los Aldama
Pozíció Guanajuato térképén
León de los Aldama honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz León de los Aldama témájú médiaállományokat.

León (teljes nevén León de los Aldama) nagyváros Mexikó Guanajuato államának nyugati részén, az állam legnagyobb települése. 2010-ben lakossága meghaladta az 1,2 millió főt.[2] Gazdasága ma már igen változatos, de régebben lakóinak jelentős része a bőriparral foglalkozott, ezért is nevezik a bőr és a cipő világfővárosának (Capital Mundial de la Piel y del Calzado) is.[3]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

León a Mexikói-fennsík és a Vulkáni-kereszthegység találkozásánál fekszik Mexikó középső részén, Guanajuato állam nyugati határának közelében. Maga a város közvetlenül a hegyek lábánál, a síkságon fekszik: tőle északra hegyek emelkednek, délre szintén síkság terül el. León északi utcái azonban már a hegyoldalakra kapaszkodnak fel. A csapadék egyenetlen eloszlása miatt állandó folyók vagy patakok a területen nincsenek, északon azonban felduzzasztották a később városképi jelentőségűvé vált Palote-víztározót.[4]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata forró és átlagosan csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 30 °C-os hőséget, de az eddigi rekordmeleg csak 38,5 °C volt. A havi átlaghőmérsékletek a januári 15,4 és a májusi 23,5 fok között ingadoznak. Fagyok nagyon ritkán, de a téli hónapokban előfordulhatnak. Az évi kb. 650 mm csapadék időbeli eloszlása rendkívül egyenelten: míg a téli és tavaszi hónapok során szárazság uralkodik, addig a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az esők több mint 80%-a.


León éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 30,0 31,0 34,5 36,0 38,5 37,5 34,5 36,0 32,5 34,0 31,0 36,5 38,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 23,5 25,2 27,8 29,7 31,3 29,3 27,2 27,1 26,9 26,4 25,4 23,6 27,0
Átlaghőmérséklet (°C) 15,4 16,8 19,4 21,5 23,5 22,7 21,1 21,0 20,7 19,3 17,6 15,9 19,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,3 8,3 10,9 13,4 15,6 16,2 15,0 14,9 14,6 12,2 9,9 8,2 12,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) 0,0 1,0 0,0 6,0 8,5 7,0 7,0 8,5 5,0 4,0 2,0 −2,5 −2,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 12 5 4 8 25 105 185 151 104 41 8 8 654
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[5]


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nem tartozik a legfontosabb országos közlekedési csomópontok közé, mindössze egy szövetségi főút halad át rajta, igaz, az Mexikó egyik legjelentősebb útja, a 45-ös, mely az ország belsejét az északi határon fekvő Ciudad Juárez-szel köti össze.[6]

León nemzetközi repülőtere a Silao irányában található Guanajuato nemzetközi repülőtér (más néven Aeropuerto del Bajío), mely mintegy 20 km-re fekszik Leóntól délkeleti irányban.[7]

A helyi tömegközlekedés a városban igen fejlett: a 2011-ben meghirdetett nemzetközi Fenntartható Közlekedés-díj odaítélése során bár a díjat nem nyerte meg, de elismerést kapott.[8] Egész Latin-Amerikában León rendelkezik a harmadik legkiterjedtebb városi kerékpárút-hálózattal is.[9]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népessége igen gyors ütemben növekszik:[2]

Év Lakosság
1990 758 279
1995 941 626
2000 1 020 818
2005 1 137 465
2010 1 238 962

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a spanyolok megérkezése előtt teotihuacaniak telepedtek meg itt, az általuk hátrahagyott némely tárgyon tolték hatás is megfigyelhető. Később, 1530. február 2-án Nuño de Guzmán és taraszkó indián kísérői érkeztek meg a területre. A mezőgazdasági telepek létrehozása, ezáltal az állandó népesség letelepedése 1546-ban indult el, ezidőtájt a helyet Nuestra Señorának (Miasszonyunk) nevezték. A spanyol telepeseket azonban állandóan háborgatták a csicsimékek támadásai, ezért a lakók az alkirályság illetékes szerveihez fordultak, kérelmezve, hogy létrehozhassanak egy nagyobb és erősebb védelemmel rendelkező települést. Ennek köszönhetően 1575. december 12-én Martín Enríquez de Almanza alkirály elrendelte, hogy építsenek fel a völgyben egy León nevű várost, melyet, ha lakóinak száma eléri a 100-at, ciudad rangra emel, de ha csak az 50-et, akkor csak a villa rangot adományozza neki. Ennek megfelelően 1576. január 20-án Juan Bautista de Orozco meg is alapította Leónt.

1580-ban a várost alcaldía mayor rangra emelték, ennek köszönhetően az igazgatása alá tartozó területek jelentősen megnövekedtek, ez pedig megadta az alapot a következő évszázadok fejlődésének.

1810. október 4-én megérkezett a városba a Miguel Hidalgo y Costilla által megbízott José Rafael de Iriarte, hogy ezen a vidéken is elindítsa a felkelést, decemberben azonban a királypárti Félix Calleja csapatai álltak bosszút azokon a városlakókon, akik szimpatizáltak a függetlenségi eszmével. 1817-ben még mindig a spanyolhűek birtokában volt a város, ekkor Francisco Javier Mina felkelői kezdték meg az ostromot, de nem jártak sikerrel, 1821-ben pedig Agustín de Iturbide érkezett meg Leónba.

1833-ban egy kolerajárvány érte el a várost, 1888 nyarán pedig áradás pusztított Leónban hatalmas károkat okozva.

A forradalom során 1914. augusztus 1-jén Pascual Orozco csapatai vették be a várost nagy emberveszteség árán. 1915. január 29-én a villista Abel Serratos az állam fővárosát Guanajuatóból Leónba költöztette, de május 10-én Álvaro Obregón ismét Guanajuatót tette fővárossá.

1946. január 2-án ismét véres események helyszíne volt a város: a választásokat törvénytelennek tekintő tüntetők gyülekeztek a községi palota előtt, azonban a hatalom erői sortüzet zúdítottak rájuk. Később a teret a halottakra emlékezve Mártírok terének (Plaza de los Mártires) nevezték el.[10]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Arco de la Calzada, León jelképe

León egyik legismertebb építménye a város jelképének számító Arco de la Calzada nevű diadalív, egy oroszlánszoborral a tetején. A függetlenség emlékére emelt alkotás először 1883-ban készült el fából, majd 1886-ban felépítették a mai kőépítményt.[11]

Főként a városközpontban még számos régi épület megmaradt, közülük kiemelendőek a Teatro Doblado színház, a Catedral Basílica de la Madre de la Luz nevű székesegyház, a Casa de las Monas, a községi palota, a Guadalupei Szűz-szentély, a Nuestra Señora de los Ángeles-templom és a Templo Expiatorio nevű templom. León utcáit és tereit négy nevezetes szökőkút is díszíti: a Fuente de los Patos (Kacsák Szökőkútja), a Fuente Calzada Tepeyac, egy szökőkút a Jardín de Niños Héroes parkban és egy San Francisco de Coecillóban.[10]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Museo de la Ciudad (Városi Múzeum) főként kortárs művészek (köztük több helyi művész) alkotásait mutatja be, a Teatro Manuel Doblado színházban pedig vegyes művészeti kiállítás látható. Emellett a kultúrházban (Casa de la Cultura) is találhatunk egy szépművészeti gyűjteményt.[10]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden év januárjában két hagyományos rendezvényt is tartanak a városban: 12-én (1876 óta) tartják a kis indiánok ünnepnapját (festividad de los inditos), amikor a gyerekeket indiánruhákba öltöztetik, 20-án pedig a város alapítására emlékeznek. A Virágvasárnap előtti péntekeken kerül sor az úgynevezett combate de las flores, azaz a virágok harca című rendezvényre, melynek során este 7 órától kezdve a főtéren és a Jardín de los Fundadores parkban zenészcsoportok gyűlnek össze és a közönség által kísért dalokat adnak elő, majd a résztvevők virágokat cserélnek egymással.[10]

A hőlégballon-fesztivál

León egyik leghíresebb rendezvénye a novemberben tartott Nemzetközi Hőlégballon-fesztivál, azaz a Festival Internacional del Globo. Ezt annak emlékére rendezik meg, hogy 1842-ben a környékről származó Don Benito León Acosta y Rubí saját készítésű hőlégballonjával első mexikóiként a levegőbe emelkedett. Az első fesztiválra 2002-ben került sor, ekkor még csak 27 hőlégballon szállt fel, de azóta már minden évben több száz, és a látogatók száma is százezrekre tehető.[12]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nagy múltú és igen népszerű labdarúgócsapata a zöld–fehér Club León, mely 7-szeres mexikói bajnok és 5-szörös kupagyőztes.[13] A csapat otthona az 1967. február 1-én felavatott Estadio León, melyet régebben Estadio Nou Campnak is neveztek. Itt rendezték az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság több mérkőzését is.[14] Nézőterének befogadóképessége: 27 000 néző.[15]

2003 óta egy nemzetközi tenisztornának, a Torneo Internacional AGT nevű keménypályás versenynek is León ad otthont.[16] Ez a torna az ATP Challenger Tour részét képezi.[17]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  2. ^ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  3. León Guanajuato - Capital Mundial del Calzado (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  4. INEGI – León község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  5. SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  6. DGST adatbázis – Guanajuato útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  7. A repülőtér az aeropuertos.net oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  8. Az ITDP honlapja (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  9. León, tercer lugar en ciclovías de América (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  10. ^ a b c d E-Local – INAFED kormányzati oldal – León község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  11. A diadalív León portálján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  12. A fesztivál honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  13. A klub honlapja – eredmények (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  14. A Club León honlapja – a stadion története (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  15. Mexikó stadionjai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  16. Az AGT (Guanajuatói Teniszszövetség) honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  17. Az ATP World Tour honlapja, 2013-as eredmények (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)