Laricsev-példatár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Algebrai feladatok gyűjteménye (Laricsev-példatár)
Szerző P. A. Laricsev
(П. А. Ларичев)
Eredeti cím Сборник задач по алгебре [Текст] : Для семилет. и сред. школы
Ország Szovjetunió
Nyelv orosz
Téma algebra
Műfaj feladatgyűjtemény
Kiadás
Kiadás dátuma 1951
Magyar kiadó Közoktatásügyi Kiadóvállalat
Magyar kiadás dátuma 1952
Oldalak száma 676

A Laricsev-példatár algebrai feladatok gyűjteményét tartalmazó példatár volt a középiskolák számára.

Nevét Pavel Afanaszjevics Laricsev (Павел Афанасьевич Ларичев) (Grjazovec, 1892. február 16. – Moszkva, 1963. március 12.)[1] szovjet pedagógusról kapta, aki az 1940-es évektől pedagógia-módszertani kutatásokat végzett, és ennek keretében alkotta meg a több ezer matematikai feladatot tartalmazó példatárat.[2]

Első kiadása két kötetben a Szovjetunióban 1951-ben jelent meg,[3] amelyet nagyon hamar lefordítottak az összes szovjet köztársaság, valamint a szocialista országok nyelvére.[4][5] A példatár tartalmazta a feladatok végeredményét, de a levezetést, az addig vezető utat nem. Többek között ez tette lehetővé, hogy az 1960-as évektől a matematikai érettségi feladatokat is a Laricsev-példatárból adták úgy, hogy csak a feladat sorszámát adták meg.[6]

A Szovjetunió magyar nemzetiségű iskolái számára a II. világháború után P. A. Laricsev szovjet szerző nevével a Közoktatásügyi Kiadóvállalat „Algebrai feladatok gyűjteménye” című matematika példatárt adott ki 1952-ben középiskolák I–IV. osztálya számára. A feladatgyűjtemény feltételezett első magyar kiadása 676 oldalon történt, majd az évek során többször kisebb terjedelemben is kiadták (például Kiev-Uzsgorod 1956-os kiadása).[7] a kárpátaljai magyar középiskolások számára.

Magyarországon az első magyar nyelvű kiadást a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg 1952-ben a Szocialista nevelés könyvtára sorozat 46. köteteként.[8][9] Érdekesség, hogy a Laricsev-példatárhoz igazították az 1952 után megjelenő új matematikakönyvek algebrai részét is, amelyek abban az időben váltották fel a korábbi oktatási módszertan alapján készült könyveket.[10]

A Laricsev-féle matematikai példatár mintegy 20 évig az egyetlen Magyarországon forgalomban levő algebrai feladatgyűjtemény volt, amelyet minden évben kiadtak. 1971-ben jelent meg vele párhuzamosan az első „alternatív” matematikai feladatgyűjtemény.[11] Az új feladatgyűjtemény előszava még az 1982-es 12. kiadásban is megemlékezett az elődről: „Amikor ezt a feladatgyűjteményt útjára bocsátjuk, nem tehetjük anélkül, hogy ki ne fejezzük elismerésünket a Laricsev-féle algebrai feladatgyűjtemény iránt. Ez volt az első feladatgyűjtemény, amely az elméleti anyagot adó tankönyvek mellett majdnem húsz éven át segítette a magyar pedagógusokat és a diákságot az algebra begyakorlásában, a feladatmegoldó készség fejlesztésében, a logikus gondolkozás tökéletesítésében. Ez a kitűnő feladatgyűjtemény segített megtenni azt a hatalmas lépést, amely a régi matematikatanítás és -tanulás merev, sokszor teljesen formális ismereteket adó módját átvitte a dinamikus, alkalmazásra is kész, összefüggéseket feltáró, a gondolkozást hatékonyan fejlesztő ismeretek elsajátítási módjához.Elismerésünket fejezzük ki avval is, hogy igen sok feladatot, feladatsort megtartottunk a Laricsev-féle gyűjteményből.”[12]

„A Laricsev” mint fogalom[szerkesztés]

A Laricsev-féle matematikai példatár az akkoriban felnövekvő nemzedék számára fogalommá vált. Hivatkozásként és hasonlatként számos irodalmi alkotásban és publicisztikában is megjelent. Néhány példa a név, illetve példatár használatára:

  • „A Csirkefej egy magam elé tűzött házi feladat volt. Olyasmi ez, mint amikor az ember számtanpéldákat old meg. Csak az a különbség, hogy a Laricsev-féle gyűjtemény végén ott van a megoldás is, itt pedig nincs.”[13]
  • „Nem áll nehézfejű ember hírében: annak idején a gimnáziumban még a nagy Laricsev matematikafeladványait is meg tudta oldani. De most ezt a feladványt, az Alkotmánybíróság minapi döntését nem érti.”[14]
  • „Az én egyenletem vagy tételem így hangzik: a táj = méhek. Az egyenlőségjel legalább olyan ingerlőén – szilárdan áll itt, jelzem, mint a rettegett, diákköri Laricsev-példatár egynémely színvonalasabb matézisdarabjában.”[15]
  • „Mától már nem fizethetünk egy- és kétforintossal, ami miatt különösebben nem vagyok elkeseredve. Persze vásárláskor okoz ez némi bonyodalmat is, le- és felkerekítünk majd. Hogy ez miképp zajlik a kasszáknál kunkorodó sorok mentén, kidolgozták a haditervet. Olvashattunk, láthattunk már erről különböző útmutatókat. Semmi más dolgunk nincs hát, mint Laricsev-példatárral, számológéppel felmálházva ellenőrizzük, jól számoltak-e?”[16]
  • „Ha kell, a teljes Laricsev-táblázatot, sőt, Solohov Csendes Donjának mind a négy kötetét könnyebben megtanultam volna másnap reggelre, mint hogy értelmezzem a vargai receptet.”[17]
  • „… bár egyikünk sem Laricsev, megszámoltuk, hogy a kandúrnak mindössze három lába van…”[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Algebrai feladatok gyűjteménye; Közoktatási, Bp., 1952 (Szocialista nevelés könyvtára)
  • Algebrai feladatok gyűjteménye a középiskolák számára; P. A. Laricsev: Algebrai feladatok gyűjteménye c. munkája alapján szerk. Varga Tamás; Tankönyvkiadó, Bp., 1953

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ЛАРИЧЕВ Павел Афанасьевич (orosz nyelven). pedagogicheskaya.academic.ru
  2. Ларичев Павел Афанасьевич (orosz nyelven). math.ru
  3. Павел Афанасьевич ЛАРИЧЕВ (orosz nyelven). booksite.ru
  4. Ларичев, Павел Афанасьевич (orosz nyelven). gryazovets.ru. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  5. „A feladatok változatosságával és sokoldalúságával a tanulót a matematikai problémák mélyebb átgondolására késztethetjük. E vonatkozásban mintaszerűek a szovjet feladatgyűjtemények (pl. Laricsev).” Szathmáry Lajos: A Tanárképzés kérdései az NDK-ban, Magyar Pedagógia, 1965. 65. szám, 435−444.
  6. Világi Mariann: Mi áll az idei érettségi botrány mögött? – 1. rész: A hárító hivatal. Magyar Narancs, 2014. június 7. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  7. Antikvarium hu Kft: P. A. Laricsev: Algebrai példatár (Derzsavnye Ucsbovo-Pedagogcsnye Vidavnyictvo Radjanszka Skola, 1956). Hozzáférés: 2018. márc. 17.  
  8. Ajánló bibliográfia pedagógusoknak
  9. „Az 1950 és 1957 között futó sorozat százharmincegy kötete az új korszak nevelésügyére a pedagógusok széles tömegét felkészítő-átképző sorozat volt, amely az általános pedagógiai művek (Jeszipov-Goncsarov, Kairov és Makarenko) mellett főként szaktantárgyi tankönyvek, segédkönyvek és módszertani útmutatók (köztük a sorozat 46. köteteként megjelent, jónéhány nemzedék számára máig emlékezetes Laricsev-féle algebrai feladatgyűjtemény) szolgálták a korabeli pedagógusok felkészítését az új politikai korszakra.” (Nagy Mária: Somos Lajos, 1952-ben, a III. B-ről, Magyar Pedagógia, 95. évf. 1−2. szám, 101−111. o.
  10. Hajnal Imre. A matematika tanítása a magyar gimnáziumokban az Entwurftól 1979-ig (Doktori értekezés), 112., 116. o. (1984) 
  11. Horányi Barna (1971. augusztus 19.). „Tanévkezdés előtt − Várom is, meg nem is”. Somogyi Néplap 27 (194), 4. o.  
  12. szerk.: Sain Márton: Matematikai feladatgyűjtemény I.. Tankönyvkiadó. ISBN 963 17 5981 4 
  13. Bán Magda (1986. október 11.). „A színházhoz nem vonzott semmi Beszélgetés Spíró Györggyel”. Film Színház Muzsika (41), 6–7. o.  
  14. Ábrán László (1994. június 23.). „Mérlegelés”. Magyar Nemzet 57 (145), 6. o.  
  15. Ambrus Lajos (1997). „Táj − hármas homlokszemben”. Forrás 29 (10–11), 196–199. o.  
  16. Zsoldos György (2008. március 1.). „Forintos gondok”. Új Néplap 19 (52), 3. o.  
  17. Lakat T. Károly (2014. december 30.). „Ördögfióka volt a földre szállt angyalok csoportjából”. Heves Megyei Hírlap 25 (302), 11. o.  
  18. Guba Zoltán (1996. március 24.). „Nagy hét volt”. Kurír reggeli kiadás 7 (82), 6. o.