Lakhmidák
| Lakhmida Királyság | |
| 268 körül – 602 | |
 | |
| Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Lakhmids” néven szerepel Arábiában | |
| Általános adatok | |
| Fővárosa | Hira |
| Népesség | arabok fő |
| Vallás | nesztoriánus kereszténység |
| Kormányzat | |
| Államforma | királyság |
| Dinasztia | Lakhmida-dinasztia |
| Államfő | király |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lakhmida Királyság témájú médiaállományokat. | |
Lakhmidák alatt Lakhm törzsből származó arab fejedelmi családot értik, amely 3. század második felétől kezdve a szászánida perzsa nagykirály fennhatósága alatt a mezopotámiai arabság fölött uralkodott.[1]
A Lakhmida Királyság folyamatos háborúskodásban élt a Bizánci Birodalomtól függő gasszánidák államától. Fővárosa Hira városa volt; ahol a királyi udvarban komoly költészet pártolás folyt: az iszlám előtti korszak (dzsáhilijja) híres arab költői sűrűn fordultak meg itt, és napjainkig fennmaradt dicsőítő költeményeket írtak a bőkezű fejedelmekhez.[2] Az 5. században a közép-arábiai törzseket egyesítő délarab kinditák a Lakhmida Királyság határáig nyomultak előre, de a 6. század elején a lakhmidák legyőzték a trözsszövetséget. Nem sokkal később a perzsa nagykirály beolvasztotta birodalmába a királyságot. Az utolsó lakhmida királyt, a behódolni nem akaró III. Numánt 602 körül II. Huszrau nagykirály ölette meg. A Lakhmida Királyság helyén perzsa helytartóságot hoztak létre, majd hamarosan arab uralom alá került a terület.[1]
Uralkodólista[szerkesztés]
| N | Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| 1. | I. Amr ibn Adi | ur.: 268 – 295 | |
| 2. | I. Imru al-Kajsz ibn Amr | ur.: 295 – 328 | |
| 3. | II. Amr ibn Imru al-Kajsz | ur.: 328 – 363 | |
| 4. | Avsz ibn Kallam | ur.: 363 – 368 | Nem tagja a dinasztiának. |
| 5. | II. Imru al-Kajsz ibn Amr | ur.: 368 – 390 | |
| 6. | I. Al-Numan ibn Imru al-Kajsz | ur.: 390 – 418 | |
| 7. | I. Al-Mundhir ibn al-Numan | ur.: 418 – 462 | |
| 8. | Al-Aszvad ibn Al-Mundhir | ur.: 462 – 490 | |
| 9. | II. Al-Mundhir ibn Al-Mundhir | ur.: 490 – 497 | |
| 10. | II. Al-Numan ibn al-Aszvad | ur.: 497 – 503 | |
| 11. | Abu Jafur ibn Alkama | ur.: 503 – 505 | Nem tagja a dinasztiának, uralkodása bizonytalan. |
| 12. | III. Al-Mundhir ibn al-Numan | ur.: 505 – 554 | |
| 13. | III. Amr ibn al-Mundhir | ur.: 554 – 569 | |
| 14. | Kábusz ibn Al-Mundhir | ur.: 569 – 573 | |
| – | Szuhrab (perzsa helytartó) | helyt.: 573 – 574 | |
| 15. | IV. Al-Mundhir ibn al-Mundhir | ur.: 574 – 580 | |
| 16. | III. Al-Numan ibn al-Mundhir | ur.: 580 – 602 | |
| – | Ijasz ibn Kabiszah al-Tai és Nakhiragan (perzsa helytartók) |
helyt.: 602 – 617/618 | |
| – | Adzadbeh (perzsa helytartó) | helyt.: 617/618 – 633 | 633-ra muszlim uralom alá került a terület. |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Pallas, i. h.
- ↑ Esat Ayyıldız, “Lahmîlerin Arap Edebiyatına Etkisi”, 2nd International Archeology, Art, History and Cultural Heritage Congress, ed. Kenan Beşaltı (Şanlıurfa: Iksad Yayınevi, 2022), 38-44.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Lakhmidák, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. május 10.