Lakatos Károly (ornitológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Csikszentsimonyi és ernyesi Lakatos Károly (Győr, 1853. július 23. – Budapest, 1914. április 15.) ornitológus, vadász és kutyaidomító.

Életútja[szerkesztés]

Lófő-székely családból származott. Iskoláit Nagykanizsán és Zalaegerszegen végezte; főleg a vízi madarak és ragadozók életmódjának tanulmányozásával és ismertetésével foglalkozott. Mint a budapesti ornitológiai középpont tagja, minden tavasszal és ősszel madárvonulási megfigyeléseket tett és az 1890. évi megfigyelései a II. nemzetközi ornitológiai kongresszus munkálatainál szerepeltek. Szegeden vadászkutyaidomító-intézetet rendezett be, melynek mestere és tulajdonosa volt. A Field című angol vadász és sportlapban is jelentek meg írásai. Idegsorvadás következtében hunyt el, a rákoskeresztúri temetőben helyezték örök nyugalomra.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Természettudományi Közlönyben (1878. A magyarországi örves ölyvekről, 1879. A magyarországi kányákról, A réti sasról, 1882. A méhész ölyvről); a Vadászlapban (1883. Mocsári zsiványok, A túzok, A sár-szalonkák, 1884. Nemesgémfajaink, A lotyó-snepf, A vadlúd, 1885. Havasi billegény, egy ritka vendég Szegeden, Nappali orvmadaraink zsákmányolási módjáról, 1886. A horgosi vizek, Az erdei szalonka húzása és költéséről, Az erdei szalonka természetrajzi leirása, 1887. Difformis csőrű madarak, Az erdei szalonkák párosodása, Ragadozó madaraink magyar elnevezéseinek kérdéséhez. A kardcsőrű gulipán snepf, 1888. Madaraink téli élete, 1889. A szélkiáltóról, Ősvilági madarak, 1890. Madarász naplómból, A hazai kányafajok elterjedéséről sat.), a Szemlében (1884. Kócsag-fajaink, A madarak szerelme, házasélete és fészkelése, A madarak földrajzi elterjedése, A császármadár, A verebek játéka, A madarak vándorlása, A szélkiáltó, 1885. A szőrmés ragadozók kártékonyságáról vadállományra nézve, Az ölv, adat a vadászat állattanához, Az erdő csendéletéből, Apró madaraink réme, A kiválóbb énekes madaraink daláról), sat.; A Természetben (1897. Tiszamenti madárnevek[1]); a Szegedi Hiradónak is munkatársa volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Magyarország nappali orvmadarai. Erdészek, vadászok és gyűjtők számára. Szeged, 1882.
  • Vadászati és madarászati emlékeimből. U. ott, 1891. Három színnyomatú rajzzal és 13 ábrával. (Ism. Szegedi Hiradó 184. sz. Vasárnapi Ujság 28. sz.)
  • Természeti és vadászképek. U. ott, 1897.
  • Vadászhit. A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusa. U. ott, 1897. (Ism. Vasárnapi Ujság 7. sz.)
  • A császármadár és vadászata. Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest, Markovits és Garai, 1899.
  • A vadászmesterség könyve. (Szakvadász a gyakorlatban.) Szeged, 1903.
  • Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia. Szeged, Nagel, 1904.
  • Magyarország orvmadárfaunája. (Nappali és éjjeli ragadozók.) Vadászati résszel. Szeged, 1910.
  • A haltenyésztés szárnyas ellenei és irtási (vadászati) módjuk. Ungvár, 1913.

Szerkesztette a budapesti Természet c. folyóiratot 1897-től (Lendl Adolffal.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.