Ladislav Polić
| Ladislav Polić | |
| Született | 1874. október 29.[1] Károlyváros |
| Elhunyt | 1927. november 8. (53 évesen)[1] Zágráb |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ladislav Polić (Károlyváros, 1874. október 29. – Zágráb, 1927. november 8.), horvát jogász, politológus, politikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.
Élete és munkássága[szerkesztés]
1874-ben született Károlyvárosban. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd Zágrábban az egyetemen jogot tanult és 1899-ben doktorált.[2] Mivel középiskolai és jogi tanulmányait kitüntetéssel végezte, lehetővé tette számára, hogy „sub auspiciis regis” jogi doktorrá léptessék elő.[2] Tanulmányait külföldön folytatta. Közjogra szakosodva Németországban (Heidelberg), Ausztriában (Bécs) és Magyarországon (Budapest) tanult.[2] 1902-ben a Zágrábi Egyetem Jogi Karának magántanára, 1908-tól pedig a karnak rendes tanára lett.[2] Általános és horvát-magyar államjogot, valamint nemzetközi jogot tanított.[3] Az 1910/1911-es tanévben a jogi kar dékánja volt.[2][3] 1910-ben jogi szakértőként részt vett a horvát parlament törvényelőkészítő (választási törvény, vallási törvény, atb.) munkájában. Politológusként a jog- és államtudományi szemlélet jellemezte a jog lényegének és államban betöltött szerepének tematizálásában. „O razvoju demokratske misli” (A demokratikus gondolkodás fejlődéséről) című könyvében a demokrácia eszméjének fejlődéséről írt Arisztotelésztől a kortárs felfogásokig.
Polić 1918 után vált politikailag aktívvá. Az első világháború után a Starčević-féle Jogpárt és a Progresszív Demokrata Párt összevonásával 1919. július 17-én Zágrábban megalakult a horvát értelmiségiek és gazdagabb polgárok pártja, a Horvát Közösség pártja, melynek egyik vezetője lett. Ennek a pártnak Ivan Lorković, Mato Drinković, idősebb Ante Pavelić, Matko Laginja, Ivan Peršić és Đuro Šurmin mellett egyik alapítója volt.
1919 és 1920 között a Zágrábi Egyetem rektora, ezt követően pedig rektorhelyettes volt. [3] A horvát hazafias attitűdök miatt (támogatta Radić republikanizmusát) a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság idején a nagyszerb hegemonisták üldözték. A második rektori ciklus elején, 1924. november 18-án Svetozar Pribićević akkori oktatási miniszter az egyetem két másik vezető professzorával együtt nyugdíjazta és menesztette a zágrábi egyetemről. Az egyetem szenátusa nem kívánt újabb rektort választani, így az egyetem élére Stjepan Zimmermann rektorhelyettes került. Polić így az 1924/1925-ös tanévben rektor maradt.[2]
1920-ban a Hágai Nemzetközi Bíróság tagja volt. 1924-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság küldötte volt a Népszövetségben.[2][3] 1925/26-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság nemzetgyűlésének tagja volt. Akkoriban a Horvát Föderalista Párt egyik vezetője volt. 1921 és 1927 között a Zágrábi Jogi Társaság elnöke volt.[3] 1913-tól 1920-ig szerkesztette a társaság a havonta megjelenő magazinját.[2][3]
Főbb művei[szerkesztés]
- Zakon i sankcija, Tiskom Dioničke tiskare, 1903.
- Povijest modernoga izbornoga zakonodavstva hrvatskoga, 1908.
- O razvoju demokratske misli, Odbor za pučka predavanja, 1918.
- O nacrtima ustava, 1921.
- Izborni zakon za Narodnu skupštinu, 1922.
- Zakoni i sankcije, 1923.
- O samoupravi i upravi gradskih općina, 1924.
- O novom projektu zakona o upravi i samoupravi gradova, 1927.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Egyetem: Ladislav Polić. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. március 29.)
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Polić, Ladislav. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 29.)
- ↑ ÖBL: Polić, Ladislav. www.biographien.ac.at. Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950, Bd. 8 (Lfg. 37, 1980) 176. o. (Hozzáférés: 2022. március 29.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladislav Polić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.