Kuria (népcsoport)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kuria | |||||||
Teljes lélekszám | |||||||
1 500 000 (2024) | |||||||
Lélekszám régiónként | |||||||
| |||||||
Vallások | |||||||
hagyományos afrikai vallások (41%), kereszténység (59%) | |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuria témájú médiaállományokat. |
A kuria nép, vagy más néven AbaKurya, egy bantu közösség Tanzániában, Mara régió Tarime körzetében és Kenya déli részén. Szülőföldjüket keleten a Migori folyó, nyugaton pedig a Mara folyó torkolata határolja. A kuria nép hagyományosan pásztorkodó és földművelő közösség, a kuria kukoricát, babot és maniókát termeszt élelmiszernövényként, valamint kávét és kukoricát készpénznövényként.[1]
Története
[szerkesztés]A kuria népcsoport őshazája a Migori folyó keleti és a Mara folyó nyugati torkolata között húzódik, a kenyai Migori megyétől keletre a tanzániai Musoma vidéki körzetig nyugatra. Délen a kenyai Transmara körzettel és a tanzániai Nguruimi területével határos. Északon a Viktória-tó terül el, egy kis folyosóval, amelyet a Luo és más bantu népek foglalnak el.
A kuria népcsoport Kenyában és Tanzániában él. Kenyában a keleti (székhelyük Kegonga), a nyugati (székhelyük Kehancha) Kuria körzetben élnek. Tanzániában a Serengeti és Tarime körzetekben, Musoma városi és vidéki körzetekben, valamint Bunda körzetben élnek. A kuria népcsoport nemrégiben telepedett le a tanzániai Mara régióban.
Szomszédaik a maszájok, a Kalendzsinek (kalenjinok), (a Kipsigisek a nyugat-transmarai régióban), az ikoma, a luo és a suba. A kuria nép több klánra oszlik, amelyek Kenyában és Tanzániában élnek. Kenyában négy klán van: az Abagumbe, az Abairege, az Abanyabasi és az Abakira. Tanzániában 13 van (az Abapemba, Ababurati, Abakira, Abamera, Simbete, Abanyabasi, Watobori, Abakunta, Wiga, Kaboye, Abakenye, Abagumbe és Wasweta, Abatimbaru), emellett más kisebb klánok is.
A kuria népcsoport hagyományosan földművelő közösség, elsősorban kukoricát, babot és maniókát termesztenek élelmiszernövényként. A készpénznövények közé tartozik a kávé és a kukorica. A kuria nép szarvasmarhákat is tart.
Etimológia, demográfia és történelem
[szerkesztés]Úgy tűnik, hogy a "kuria" nevet a korai gyarmati főnökök alkalmazták az egész csoportra, főként azért, hogy megkülönböztessék őket a Viktória-tó déli partján élő többi luo néptől (akiket abasuba néven ismertek). A főbb kuria klánok (köztük az Abanyabasi, Abatimbaru, Abanyamongo, Abakira, Abairegi, Abakenye, Abanchaari és Abagumbe) hagyománya szerint az ősük Mokurya volt. Az ő leszármazottai Misiriből vándoroltak, és sokéves vándorlás után a Viktória-tó mentén eljutottak a mai Bukuryába. E hagyomány szerint a kuria nép két családra oszlott: az Abasai (Mokurya idősebb feleségétől) és az Abachuma, a fiatalabb feleségétől.
A név eredetének egy másik nézete szerint 1774 és 1858 között a Kuria nép a Korea-hegyen (a Mara folyótól északra, a mai Tanzánia Musoma körzetében) élt. A régió lakói a domb után "koreai emberek" néven váltak ismertté, amelyből "Kuria Hill" lett. A gyarmati időszakban a kenyai kuriák Abatende-nek nevezték magukat (a Bugumbe régióban élő Abatende klán után); a tanzániai kuriákat továbbra is a totemeikről ismerték. Az 1950-es évek körül a Kuria név széles körben elterjedt. A mijikenda, az abaluyia és a kalenjin szintén általánosan elfogadott etnikai nevekké váltak az 1940-es és 1950-es években, amikor politikai elismerésre törekedtek a kenyai gyarmati hatóságoktól.
A kuria népnek nem biztos, hogy van közös eredete, bár számos klán azt állítja, hogy Egyiptomból származik. A kuria kultúra több heterogén kultúra ötvözete. A kuriák között vannak olyan emberek, akik eredetileg a kalendzsin-, maszáj-, bantu- és luo nyelvű közösségekből származnak. Kr. u. 1400 és 1800 között, a Bukuryába irányuló vándorlások során lerakták a kuria kulturális és politikai fejlődés alapjait. Bukurya korai lakói bantu és nilotikus nyelvűek voltak, akik sajátos kultúrájukat hozták magukkal; a túlnyomórészt földművelő bantuk kapcsolatba kerültek a nilotikus pásztorokkal. Ez a mezőgazdaságot és a pásztorkodást ötvözte, nomád tendenciákkal. A kuria mezőgazdaság hasonlít az abagusii és a luo mezőgazdaságra, és a marhatartásuk a maszájoktól, a zanakitól és a nguruimitól kölcsönzött gyakorlatokat. Az ugandai-tanzániai háború (1978-1979) idején történt tömeges mozgósítás előtt a kuria népesség Tanzánia lakosságának csak mintegy 1%-át tette ki, de a katonák több mint 50%-át ők adták (az akkori elnök, Julius Nyerere ebből a törzsből származott).
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kuria people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Babere Kerata Chacha: Traversing Gender and Colonial Madness: Same-Sex Relationships, Customary Law and Change in Tanzania, 1890–1990. In: Gender Activism and Studies in Africa. CODESRIA Gender Series Volume 3. Council for the Development of Social Science Research in Africa, Dakar 2004, 129–151. o.