Kuria (népcsoport)
| Kuria | |||||||
 | |||||||
| Teljes lélekszám | |||||||
| 1 500 000 (2024) | |||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||
| |||||||
| Nyelvek | |||||||
| kuria, szuahéli, angol | |||||||
| Vallások | |||||||
| hagyományos afrikai vallások (41%), kereszténység (59%) | |||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||
| kisi, luhia, és egyéb bantu népek | |||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuria témájú médiaállományokat. | |||||||
A kuria nép, vagy más néven AbaKurya,[1] egy bantu közösség Tanzániában, Mara régió Tarime körzetében és Kenya déli részén. Szülőföldjüket keleten a Migori folyó, nyugaton pedig a Mara folyó torkolata határolja. A kuria nép hagyományosan pásztorkodó és földművelő közösség, babot és maniókát termesztenek élelmiszernövényként, valamint kávét és kukoricát készpénznövényként.[2]
Ismertető
[szerkesztés]A kuria népcsoport őshazája a Migori folyó keleti és a Mara folyó nyugati torkolata között húzódik, a kenyai Migori megyétől keletre a tanzániai Musoma vidéki körzetig nyugatra. Délen a kenyai Transmara körzettel és a tanzániai Nguruimi területével határos. Északon a Viktória-tó terül el, egy kis folyosóval, amelyet a luó és más bantu népek foglalnak el.
A kuria népcsoport Kenyában és Tanzániában él. Kenyában a keleti (székhelyük Kegonga), a nyugati (székhelyük Kehancha) Kuria körzetben élnek. Tanzániában a Serengeti és Tarime körzetekben, Musoma városi és vidéki körzetekben, valamint Bunda körzetben élnek. Csak nemrégiben telepedtek le a tanzániai Mara régióban.
Szomszédaik a maszájok, a kalendzsinek, (a kipsigisek a nyugat-transmarai régióban), az ikomák, a luók és a subák. A kuria nép több klánra oszlik, amelyek Kenya és Tanzánia területén élnek. Kenyában négy klán van: az Abagumbe, az Abairege, az Abanyabasi és az Abakira. Tanzániában 13 van (az Abapemba, Ababurati, Abakira, Abamera, Simbete, Abanyabasi, Watobori, Abakunta, Wiga, Kaboye, Abakenye, Abagumbe és Wasweta, Abatimbaru), emellett más kisebb klánok is.
A kuria népcsoport hagyományosan földművelő közösség, elsősorban kukoricát, babot és maniókát termesztenek élelmiszernövényként. A készpénznövények közé tartozik a kávé és a kukorica. Szarvasmarhákat is tartanak.
Etimológia, demográfia és történelem
[szerkesztés]Úgy tűnik, hogy a "kuria" nevet a korai gyarmati főnökök alkalmazták az egész népcsoportra, főként azért, hogy megkülönböztessék őket a Viktória-tó déli partján élő többi luó néptől (akiket abasuba néven ismertek). A főbb kuria klánok (köztük az Abanyabasi, Abatimbaru, Abanyamongo, Abakira, Abairegi, Abakenye, Abanchaari és Abagumbe) hagyománya szerint az ősük Mokurya volt. Az ő leszármazottai Misiriből vándoroltak, és sokéves vándorlás után a Viktória-tó mentén eljutottak a mai Bukuryába. E hagyomány szerint a kuria nép két családra oszlott: az Abasai (Mokurya idősebb feleségétől) és az Abachuma, a fiatalabb feleségétől.
A név eredetének egy másik nézete szerint 1774 és 1858 között a Kuria nép a Korea-hegyen (a Mara folyótól északra, a mai Tanzánia Musoma körzetében) élt. A régió lakói a domb után "koreai emberek" néven váltak ismertté, amelyből "Kuria Hill" lett. A gyarmati időszakban a kenyai kuriák Abatende-nek nevezték magukat (a Bugumbe régióban élő Abatende klán után); a tanzániai kuriákat továbbra is a totemeikről ismerték. Az 1950-es évek körül a Kuria név széles körben elterjedt. A mijikenda, az abaluyia és a kalendzsin szintén általánosan elfogadott etnikai nevekké váltak az 1940-es és 1950-es években, amikor politikai elismerésre törekedtek a kenyai gyarmati hatóságoktól.
A kuria népnek nem biztos, hogy van közös eredete, bár számos klán azt állítja, hogy Egyiptomból származik. A kuria kultúra több heterogén kultúra ötvözete. A kuriák között vannak olyan emberek, akik eredetileg a kalendzsin-, maszáj-, bantu- és luó nyelvű közösségekből származnak. Kr. u. 1400 és 1800 között, a Bukuryába irányuló vándorlások során lerakták a kuria kulturális és politikai fejlődés alapjait. Bukurya korai lakói bantu és nilotikus nyelvűek voltak, akik sajátos kultúrájukat hozták magukkal; a túlnyomórészt földművelő bantuk kapcsolatba kerültek a nilota pásztorokkal. Ez a mezőgazdaságot és a pásztorkodást ötvözte, nomád tendenciákkal. A kuria mezőgazdaság hasonlít az abagusii és a luó mezőgazdaságra, a marhatartási szokásaik a maszájoktól, a zanakitól és a nguruimiktól kölcsönöztek gyakorlatokat.Az ugandai-tanzániai háború (1978-1979) idején történt tömeges mozgósítás előtt a kuria népesség Tanzánia lakosságának csak mintegy 1%-át tette ki, de a katonák több mint 50%-át ők adták (az akkori elnök, Julius Nyerere ebből a törzsből származott). A háború utáni visszatérésük a viszonylag szerény civil életbe - miután megismerték a fosztogatást és a fegyvereket - bűnözéshez, közösségek közötti erőszakhoz hatalmi váltásokhoz vezetett. Ez különösen a marhalopások széles körben elterjedt, régi hagyományát érintette, amely a modern időkben széles körű, intenzív, szervezett bűnözéssé és fekete kereskedelemmé - és ezzel párhuzamosan önbíráskodássá - szélesedett a kuriák körében.[3][4][5]
2024-ben a kuriák lélekszámát 1 500 000-re becsülték, ebből 608 000-an Tanzániában, 892 ezren Kenyában élnek. A 2024-es antropológiai kutatások a kenyai kuria népességet körülbelül 900 ezerre,[6] a tanzániában élőket körülbelül 700 ezerre becsülték.
A kuriák az európai gyarmatosítás előtt egységesen pásztorkodó nép volt. Napjainkban a kenyában élők inkább földművesek, a tanzániaiak pedig inkább pásztorok.[7]
Kulturális szempontból a kuriák mind a férfiak, mind a nők esetében a mai napig gyakorolják a körülmetélést, figyelembe véve a modern orvosi módszereket.[8]
Nyelv
[szerkesztés]| magyar. | kuria | |
|---|---|---|
| Szék, zsámoly | igitumbe | |
| Ágy | obhore | |
| Modzsár | ihuri | |
| Tál | igitubha | |
| Kapa | inkuro | |
| Íj | obhotha | |
| Nyilak | imigvi | |
| Cipők | imitjambvi | |
| magyar | kuria |
|---|---|
| Tárolókosár | egetong |
| Szüreti kosár | irikang |
| Tálalókosár | ekehe, ekegaro |
| Ajtózáró | egeszaku |
| Magtár | iritara |
| Díszek | obhogeka |
| Tároló | ekerandi, egesencho |
| Szalma | orokore |
| nagyar | kuria | |
|---|---|---|
| Tehénbőr | iriho | |
| kecske- vagy borjúbőr | egeszero | |
| Díszített marhabőr, kecskebőr | engemaita, embotora | |
| Kikészített kecskebőr, | igisiriti | |
| Foszlott bőr, | amacsarja | |
| Tanga, | urukini, iricsi | |
| Pajzs | ingubha | |
| Csuklya, fejfedő, korona | ekondo | |
| magyar | kuria |
|---|---|
| Vízedény | esengo ya amanche |
| Tejeskanna | ekenyongo |
| Ugali edény, | inyakaruga |
| Dohányzó pipa | ighikvabhe |
| Lisztes edény | enyongo ya bhose |
| Zöldséges edény | iririghira |
Nevek
[szerkesztés]| magyar | kuria |
|---|---|
| "maszájok közül való" | Mvikabhe/Ikvabhe |
| Tatoga | Mtatiro |
| Luó | Mogaja |
| "Kisi származású" | Mgusuhi |
| Nyabasziból való | Nyabaszi |
| Butimbaruból való | Mtimbaru |
| magyar | kuria |
|---|---|
| állat | Tyenyi |
| madár | Kinyunyi |
| kecske | imburi |
| tehén | ing'ombe |
| bika | Gaini |
| csirke | ingoko/magoko |
| leopárd | vangve |
| oroszlán | vandui |
| hal | Nyanszvi |
| zebra | Machage |
| kígyó | Ncsoka/vaicsoka |
| galamb | Nguti |
| sas | Sariro |
| papagáj | Ngocso |
| kafferbivaly | Mang’era |
| afrikai elefánt | Nyancsugu |
| szárazföldi teknős | Vankuru |
| Szirtiborz | Kehengu |
| krokodil | Ng’vena |
| sáska | Magige |
| magyar | kuria |
|---|---|
| tejesember | mokami |
| építész | motegandi/mohagacsi |
| földműves | murimi |
| magtár, csűr | vaitara/waitara |
| gabonavetés | mbusziro |
| egy tárolóból | nyantahe |
| eladó (eladó egy boltban) | mohoni |
| első aratógép | motongori |
| élelmiszer-szolgáltató | mtundi |
| csempéző | matinde |
| utazó | Mataro/macsera/mogendi |
| vadász | moszeti |
| szépség | muja/muya |
| magyar | kuria |
|---|---|
| Isten | Nyanokve |
| dzsinn | vainani |
| északról származó | mgoszi |
| nyugatról származó | wanyancha |
| köd | mirumbe |
| A Wanchari klán istene[9] | sabure |
| Egy mitikus kígyó neve | Nchota/nsato |
| napfény | melengali |
| nap (égitest) | rioba/ryoba |
| éjszaka | Matiko/butiko |
| magyar | kuria |
|---|---|
| földrengés | kirigiti |
| villám | nkobha |
| eső | nyambura, vambura |
| aratás, betakarítás | magesza/mogeszi |
| éhínség | nyanchara, wanchara |
| árvíz | nyamanche |
Hasznos kifejezések
[szerkesztés]| magyar | kuria |
|---|---|
| udvarias üdvözlés, köszöntés | Amang'ana |
| milyen a napod? | Mbuya ohoyere |
| kaphatnék vizet? | Tang'a amanche ghakunywa |
| mi a neved? | nuuwe ngw'i |
| barát | omoszani |
| vendég | omogheni |
| valaki, aki a hagyományos vallás híve | Omokhebhara |
| külföldi | umwitongo |
| hím állat | omosacha |
| nőstény állat | omokari |
| fiatal férfi | umumura |
| fiatal hölgy | umwisekhe |
| Isten hozott | Kharibhu |
| köszönöm | Okoreebhuya |
| körülmetéletlen férfi | Umurisia |
| autó, gépkocsi | iritoka |
| iskola | isukhuuri |
A kuria nyelv rokonságban áll a gusi nyelvvel.[forrás?]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ethnic-groups-in-kenya. Memtrick.com. Retrieved 29 May 2020.
- ↑ The Tribes of East Africa: Kuria People
- ↑ Boke, Maisori Christine: research project: "Conflict And Cooperation In Southwestern Kenya: A Case Of Kuria-Maasai Relations, 1979-2010,". 2019, University of Nairobi, Dept. of History and Archaeology, retrieved 25 September 2020.
- ↑ Fleisher, Michael L: 'War Is Good for Thieving!': the Symbiosis of Crime and Warfare among the Kuria of Tanzania". Winter 2002, Africa, Vol. 72, No. 1, retrieved 23 September 2020.
- ↑ Shadrack, Jaba: Dissertation: The_Private_Security_Industry_in_Tanzania_Challenges_Issues_and_Regulation. October 2011, University of Dar-es-Salaam, retrieved from Academia.edu 24 September 2020.
- ↑ "2019 Kenya Population and Housing Census Volume IV: Distribution of Population by Socio-Economic Characteristics". Kenya National Bureau of Statistics. Retrieved 24 March 2020.
- ↑ Bwiyere, Frahiday. "Mara People Community Organization". Crime Expert. Frahil Publishers, Nairobi. Retrieved 15 August 2013.
- ↑ "FGM in Kenya: 'Girls are being paraded openly in the streets'". The Guardian. 23 December 2016. Retrieved 1 December 2022.
- ↑ Allafrica.com: Tanzania: End Deadly Clashes.
Források
[szerkesztés]Irodalom:
- Babere Kerata Chacha: Traversing Gender and Colonial Madness: Same-Sex Relationships, Customary Law and Change in Tanzania, 1890–1990.[halott link] In: Gender Activism and Studies in Africa. CODESRIA Gender Series Volume 3. Council for the Development of Social Science Research in Africa, Dakar 2004, 129–151. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kuria people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.