Krekó Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krekó Péter
Született1980. március 20. (44 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiKrekó Béla
Kupa Ildikó
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség
2005 óta az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar tanára
2016–2017-ben Fulbright-ösztöndíjas vendégoktató volt az Egyesült Államokban, az Indianai Egyetem Közép-eurázsiai Tanulmányok Tanszékén.
Hogyan ismerd fel az álhíreket

Krekó Péter (Budapest, 1980. március 20. –) politikai pszichológus, politológus, habilitált egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Political Capital Institute Igazgatója, vezető külső kutató a washingtoni Center for European Policy Analysis think-tanknél.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei ifj. Krekó Béla és dr. Kupa Ildikó[2] közgazdászok voltak. Nagyapja id. Krekó Béla matematikus közgazdász, nemzetközileg ismert, iskolateremtő matematikus volt. Testvére, Judit,[3] szintén közgazdász. „Összeesküvés-elmélet mint kollektív motivált megismerés” című PhD-értekezését a Eötvös Loránd Tudományegyetemen a pszichológiai tudományok tudományágban 2014-ben védte meg.[4] Az MTMT adatbázisban 137 publikációját közölték.[5] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktoriskola témavezetője. Kutatási területei: összeesküvés-elméletek, álhírek, politikai populizmus és extremizmus, orosz soft power befolyás, csoportközi konfliktusok. Jelenlegi kutatásainak a tudományága: pszichológiai tudományok, politikatudományok.[6] További kutatási témái a dezinformáció és ennek kapcsolata az orosz és kínai sharp power befolyással, illetve az európai populizmussal és radikalizmussal.[7]

Szakmai, közéleti tevékenysége[szerkesztés]

  • 2010–2014 Tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Társadalom-és Neveléslélektan Tanszék
  • 2015–2020 Adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Szociálpszichológia Tanszék
  • 2021– Egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Szociálpszichológia Tanszék
  • 2010– A Political Capital Institute kutatási igazgatója.[8]
  • 2003– Political Capital Institute elemzője
  • 2005– ELTE PPK, óraadó
  • 2005– ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola hallgatója
  • 2011– Political Capital Institute igazgatója
  • 2012–2015 között az EU Radikalizáció-Megelőző Hálózat PREVENT munkacsoportjának társelnöke
  • 2016–2017 között Fulbright-ösztöndíjas vendégoktató volt az Egyesült Államokban, az Indianai Egyetem Közép-eurázsiai Tanulmányok Tanszékén.
  • 2018–2019-ben vendégkutatóként dolgozott az Institute for Human Sciences (IWM) és az Erste Foundation Europe’s Futures programjában. A Political Capital tulajdonosa. Két könyv szerzője: a Tömegparanoia tudományos ismeretterjesztő stílusban mutatja be az álhírek és összeesküvés-elméletek szociálpszichológiai működésmódját. A könyv a bookline 2018 februári toplistáján szerepelt, és az Aranykönyv szavazás döntőse lett. és módosított formában újra is nyomta az Atheneaum Kiadó, Tömegparanoia 2.0. címmel. A Juhász Attilával közösen írt, az Ibiden Verlag és a Columbia University Press által terjesztett The Hungarian Far Right pedig a hazai szélsőjobboldal rendszerváltás utáni politikáját elemzi.

Legfontosabb publikációi[szerkesztés]

  • Web of Science 10 tanulmányát közölte. h-index 4. Átlagos idézetek tételenként 7. Független idézetek száma 68.[9]
  • Faragó Laura-Ferenczy-Nyúl Dávid- Kende-Anna-Krekó Péter-Gurály, Zoltán: Criminalization as a justification for violence against the homeless in Hungary. JOURNAL OF SOCIAL PSYCHOLOGY 161 Paper: OnlineFirst. 15 p. (2021) [10]
  • Kende-Anna-Krekó Péter: Xenophobia, prejudice, and right-wing populism in East-Central Europe. CURRENT OPINION IN BEHAVIORAL SCIENCES 34 pp. 29–33. 5 p. (2020)
  • Countering conspiracy theories and misinformation. In: Butter, M; Knight, P (szerk.) Routledge Handbook of Conspiracy Theories. Abingdon, Egyesült Királyság / Anglia : Routledge, (2020) p.[11]
  • Faragó-Laura-Kende, Anna-Krekó, Péter: We only Believe in News that We Doctored Ourselves: The Connection between Partisanship and Political Fake News. SOCIAL PSYCHOLOGY 51. 2 pp. 77–90. 14 p. (2020)[12]
  • Faragó Laura-Ferenczy-Nyúl Dávid-Kende Anna-Krekó Péter: A hajléktalanokkal szembeni erőszak elfogadhatóságát meghatározó tényezők (2019). ÖSSZETART A SOKSZÍNŰSÉG, A Magyar Pszichológiai Társaság XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet.
  • Russia in Hungarian public opinion. In: Tóth István György (szerk.) Hungarian Social Report 2019.Budapest, Magyarország. Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt., (2019) pp. 358–371. 16 p.[13]
  • Faragó Laura-Kende Anna-Krekó Péter: Az erőszak támogatásának pszichológiai meghatározói fizikailag és szimbolikusan fenyegető csoportok esetén. In: Lippai, Edit (szerk.) Összetart a sokszínűség. A Magyar Pszichológiai Társaság XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése kivonatkötet. Budapest, Magyarország, Magyar Pszichológiai Társaság (2019) 319 p. pp. 75–76. 2 p.
  • Faragó- Laura-Ferenczy-Nyúl Dávid-Kende Anna-Krekó Péter: A hajléktalanokkal szembeni erőszak elfogadhatóságát meghatározó tényezők. In: Lippai Edit (szerk.) Összetart a sokszínűség. A Magyar Pszichológiai Társaság XXVIII. Országos Tudományos Nagygyűlése kivonatkötet. Budapest, Magyarország. Magyar Pszichológiai Társaság (2019) 319 p. pp. 75–75. 1 p.
  • Krekó Péter-Molnár Csaba-Rácz András: Mystification and demystification of Putin’s Russia: Research summary: 26 p. (2019) Budapest. Political Capital Policy Research and Consulting Institute Kiadó.[14]
  • Faragó Laura-Kende, Anna-Krekó Péter: Justification of intergroup violence – the role of right-wing authoritarianism and propensity for radical action. DYNAMICS OF ASYMMETRIC CONFLICT: PATHWAYS TOWARD TERRORISM AND GENOCIDE 12. 2 pp. 113–128. 16 p. (2019)[15]
  • The relationship between populist attitudes and support for political violence in Hungary and Poland. Paper. (2018) [16]
  • Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája. Budapest, Magyarország, Athenaeum Kiadó (2018) , 350 p.
  • Péter Krekó-Attila, Juhász: The Hungarian Far Right: Social Demand, Political Supply, and International Context. Stuttgart, Németország. Ibidem-Verlag (2017) 260 p.
  • Conspiracy Theory as Collective Motivated Cognition. In: Bilewicz, M; Cichocka, A; Soral, W (szerk.) The Psychology of Conspiracy. London, Egyesült Királyság. Routledge. (2015) pp. 62–75., 8 p.

Videófelvételek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Tárolt cégkivonat - Political Capital. E-cégjegyzék. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  2. ↑ Személyi névtér – Nemzeti Névtér (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 4.)
  3. ↑ Krekó Judit (hu-HU nyelven). Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
  4. ↑ Krekó Péter védése. doktori.hu. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  5. ↑ MTMT2. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  6. ↑ Krekó Péter - ODT Személyi adatlap (magyar nyelven). doktori.hu. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  7. ↑ https://www.politicalcapital.hu/
  8. ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). politicalcapital.hu. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  9. ↑ Krekó Péter Web of Science 2021-04-03
  10. ↑ Faragó, Laura, Anna (2021. január 20.). „Criminalization as a justification for violence against the homeless in Hungary”. The Journal of Social Psychology 0 (0), 1–15. o. DOI:10.1080/00224545.2021.1874257. ISSN 0022-4545. PMID 33470185.  
  11. ↑ Routledge Handbook of Conspiracy Theories | Taylor & Francis Group (angol nyelven). Taylor & Francis. DOI:10.4324/9780429452734. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  12. ↑ Faragó-Laura-Kende, Anna-Krekó, Péter: We only Believe in News that We Doctored Ourselves: The Connection between Partisanship and Political Fake News.
  13. ↑ Krekó Péter: Russia in Hungarian public opinion
  14. ↑ Krekó Péter-Molnár Csaba-Rácz András: Mystification and demystification of Putin’s Russia
  15. ↑ Faragó, Laura, Péter (2019. május 4.). „Justification of intergroup violence – the role of right-wing authoritarianism and propensity for radical action”. Dynamics of Asymmetric Conflict 12 (2), 113–128. o. DOI:10.1080/17467586.2019.1576916. ISSN 1746-7586.  
  16. ↑ Krekó Péter: The relationship between populist attitudes and support for political violence in Hungary and Poland

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krekó_Péter&oldid=26987063”