Konkréció

A konkréció az ásványtanban valamely ásványi anyagnak egy ugyanolyan összetételű vagy más anyagú kőzetben való sajátságos összetömörülése, valamely már meglévő kőzetben utólag létesülő, szabálytalan gömbalakban egymásra halmozódó ásványi kiválás.

A szó eredete

A konkréció a latin concretio szóból származik, amely magyarul összenövést jelent.

Jellemzői

Az összetömörülés rendszerint egy pont körül történik, így a konkréciónak először a belseje keletkezik, a külső része pedig később. Gyakran megesik, hogy agyagban, nevezetesen löszben, kemény, gömbölyü vagy hosszúkás, néha veséded, szőllőded vagy hengerded, mintegy csontra emlékeztető alakok vannak márgából, amelyek nem egyebek konkréciónál, ez esetben márgakonkréciónál, mivelhogy a löszben a márga tömörült össze sajátságos alakokká. Ezek az úgynevezett löszbabák, amelyek a legismertebb konkréciók.

Ugyancsak márgakonkréciók, csakhogy kerek vagy korong alakban és barázdás felülettel, az imátrakövek. Homokkal, márgával vagy agyaggal elegyes héjas szerkezetü barna vasérckonkréció a csőrgőkő. Lencseforma, belül erősen repedéses konkréció a szeptária; a belsejében levő repedéseket rendesen mészpát, vaspát avagy dolomit, ritkábban galenit, szfabrit tölti ki. Anyaga a szeptáriának rendesen mészkő, avagy sziderit (vas-szeptária) és legtöbbször agyagban találni őket. Angliában bányászat tárgyai. Ugyancsak konkréciók, csakhogy szerves eredések a tűzkőgömbök az irókrétában.

Igen érdekes márgakonkréció Svédország és Norvégia u. n. marlekorja, amely ott gömb-, elliptikus vagy szabálytalan alakokban negyedkori agyagban található és gyakran halakat meg molluszkákat zárnak magukba, amely esetben olyan az alakjuk, mint a körülzárt állatoké. Dél-Tirol és Egyiptom úgynevezett pápaszemkövei nem egyebek, mint két lapos konkréciónak egymással való összeragadása pápaszem alakká.