Kondrumok
A kondrumok tizedmilliméterestől a centiméteres méretig terjedő nagyságú kicsiny kőzetgömbök, melyeket a kozmikus térből érkező meteoritok tartalmazhatnak. Az elnevezés görög eredetű, magokat jelent. A meteoritok egy csoportja a kondritok, ezekről kapták nevüket.
Eredetük[szerkesztés]
A korai Naprendszerben a Nap körüli térség ásványszemcséit a fő kőzetalkotó szilikátok alkották a belső bolygók övében. Ezek a szilikátos ásványövek a Naprendszerben anyagukkal lehetővé tették a későbbi anyagfölhalmozódási folyamatokat.
A korai Nap kitörései időnként forró gáztömegeket dobtak ki, melyek fölforrósították a por- és gázködöt és megolvasztottak egyes, addig már kivált ásványszemcséket. Egyes ásványszemcse csoportok gömbökké olvadtak, majd lehűltek és kikristályosodtak. A gömbbé olvadt szemcsék megőrizték alakjukat kihűlés után is.
A tizedmilliméteres-milliméteres nagyságú gömböcskékre (a kondrumokra) fokozatosan tapadt rá a körülöttük található por is. Újabb ütközések során a kisebb szemcsék összetapadtak. A kondrumok és a maradék poranyag összetapadással és további ütközésekkel egyre nagyobb égitestekké halmozódtak.
A halmozódásban a por és a szemcsék elektrosztatikus feltöltődése is szerephez jutott. A kondrumokat ma a kondritos meteoritokban találjuk meg. A kondritos meteoritok égitesttöredékek. Azokból a kisebb méretű, kondritos anyagú égitestekből származnak, amelyek nem melegedtek föl a Naprendszer elmúlt 4 és fél milliárd éve alatt.
Típusaik[szerkesztés]
Szövetük alapján hat főbb típust különböztetnek meg a kondrumok körében. A nevüket magyarul és angolul adjuk meg.
- Üveges – glassy
- Sugaras – excentro-radial
- Lemezes – barred
- Porfíros – porphyritic
- Poikilites – poikilitic
- Szemcsés – granular
Megjelenésük a kondritokban[szerkesztés]
A kondrumok a kondritos meteoritok (kondritok) szövetében fontos alkotóelemek. A kondritos szövet a gömb alakú kondrumokmól és a mátrixból áll. Vannak olyan meteoritok, melyekben szinte egymáson támaszkodnak a fölhalmozódott gömböcskék. Minden gömböcskének egyedi lehűléstörténete volt addig, amíg összesodródva kisebb nagyobb halmazokba nem álltak össze. Amikor már égitest méretűvé vált a fölhalmozódott anyagmennyiség, újabb folyamatok kezdődtek el az égitestben. Ezekről a kondritos égitest fejlődéstörténetét leíró szócikkben olvashatunk.
Különleges kondrumok[szerkesztés]
A kondritok vékonycsiszolatait vizsgálva érdekes jelenségeket figyelhetünk meg és ezekből a kondrumokat ért hatásokra következtethetünk. Például vannak olyan kondrumok, melyeknek aprószemcsés kristályok alkotta porpereme van. Ez arra utal, hogy megszilárdulása után a kondrum még hosszú ideig sodródott a Nap körüli por- és gázködben, míg hozzá nem tapadt egy halmozódó anyagcsoporthoz.
Egyes kondrumokat éppolyan magmás szövetű perem vesz körül, mint maga a szilikátcsepp anyaga. Ezek úgy jöhettek létre, hogy a már megszilárdult kondrum felületére gyűlt port újabb napkitörés megolvasztotta.
Ha a kondrumot körülvevő héj vastagabb és magmás szövetű, akkor az a valószínű, hogy egy olvadt állapotban lévő másik kondrummal ütközött. Az olvadt kondrum "ráborult" és körbevette a már megszilárdult belső kondrumot és annak felületén héjat alkotva kristályosodott ki.
Egyes kondrumok fémes vasnikkelcseppeket tartalmaznak a külső részeiken vagy a peremükön. Ez a jelenség arra utal, hogy a kondrum forgott, ezért a nagyobb sűrűségű összetevők fokozatosan a kondrum felületére sodródtak ki.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól bolygótestekig. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-X Ö ISBN 963 00 6315 8)
- Kubovics I., Ditrói-Puskás Z., Gál-Sólymos K. (2004): Re-evaluation of meteorites from the Carpathian Basin: Preliminary results from Kisvarsány, Knyahinya, Mezőmadaras, Mike, Mócs and Nyírábrány. –Acta Geol Hung. 47/2-3, pp 269–285
- Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest