Komplex dinamikai rendszerek elmélete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A komplex dinamikai rendszerek elmélete (KDRE) a nyelvészetben a második nyelv elsajátításának tanulmányozására szolgáló megközelítés. A kifejezéstt Kees de Bot javasolta, hogy utaljon mind a komplexitáselméletre, mind a dinamikus rendszerek elméletére.[1]

Terminológia[szerkesztés]

Korábban számos névvel utaltak a KDRE-re, mint például a káoszelmélet, a komplexitáselmélet, a káosz/komplexitás-elmélet, a dinamikai rendszerek elmélete, a használat-alapú elmélet a második nyelv elsajátításának dinamikus megközelítésből történő tanulmányozásához. Kees de Bot azonban ajánlotta a Komplex dinamikus rendszerek elmélete kifejezést Ortega és Han szerkesztett könyvének egyik fejezetében, amely a „Komplexitáselmélet és nyelvi fejlődés” címet viseli.[1]

Diane Larsen-Freeman 1997-ben használta először a káosz és a komplexitás kifejezéseket "Chaos/Complexity Tudomány and Second Language Acquisition" című cikkében.[2] Marjolijn Verspoor javasolta a dinamikus használaton alapuló elmélet kifejezéseket.[3]

Eredet[szerkesztés]

A dinamikai rendszerek megközelítése a második nyelv elsajátításához az alkalmazott matematikából ered, amely a dinamikai rendszereket tanulmányozza. A dinamikus rendszerelmélet bevezetése a társadalomtudományi fejlődés tanulmányozásába Esther Thelennek tulajdonítható, aki ezt alkalmazta a motoros fejlődés tanulmányozására. Dinamikai rendszerelméleti szempontból magyarázta az A-not-B hibát.[4][5]

Diane Larsen-Freeman "Káosz/komplexitás-tudomány és második nyelv elsajátítása" című, 1997-ben megjelent cikkében az első kutató, aki azt javasolta, hogy a dinamikus rendszerelmélet alkalmazása hasznos lehet a második nyelv elsajátításának tanulmányozására.[6] Cikkében azt állította, hogy a nyelvet dinamikus rendszernek kell tekinteni, amely dinamikus, összetett, nemlineáris, kaotikus, kiszámíthatatlan, érzékeny a kezdeti feltételekre, nyitott, önszerveződő, visszacsatolás-érzékeny és alkalmazkodó.

Főbb jellemzők[szerkesztés]

A második nyelv fejlődésének fő jellemzői dinamikai rendszerek szempontjából:[7]

A nyelvtanulásban is van érzékeny a függés a kezdeti feltételektől, amelyeket általában Pillangó -effektusként említenek. A különböző nyelvtanulók egy idegennyelv elsajátításakor, különböző háttérrel (eltérő motiváció, nyelvi alkalmasság stb.) kezdik meg a folyamatot. Az eredmény kritikusan függ a nyelvtanulók kezdeti feltételeitől. Egy nyelv rendszerei teljesen összekapcsolódnak. A szintaktikai rendszer fejlődése befolyásolja a lexikai rendszer fejlődését és fordítva. Az idegennyelv fejlődése nemlineáris, azaz a nyelvtanulók különböző ütemben sajátítanak el új szavakat. Egy napon talán tíz új szót tanulhatnak, de másnap már csak egyet. A harmadik napon elfelejthetik a korábban megtanult szókincs egy részét. Az idegennyelvi fejlődés az önszerveződésen keresztül következik be, amely előre nem láthatóan megtörténhet. A nyelvtanulók belső és külső erőforrásoktól függenek. A belső erőforrások a nyelvtanulók motivációs tényezői, míg a nyelvtanár vagy a környezet a külső források példái. A növekedést iteratív folyamatként írják le a második nyelv fejlesztésében.

Az önszabályozásnak a nyelvi fejlődésben betöltött szerepéről szóló tanulmányban Wind és Harding (2020) megállapította, hogy a lexikai és szintaktikai nyelvi komplexikást mérő indexek alacsony mértékű variabilitása a tanuló motivációjának a hiánya okozta.[8]

Források[szerkesztés]

  • Larsen-Freeman, D. (1997). Chaos/Complexity Science and Second Language Acquisition. Applied Linguistics, 18(2), 141–165.[9]
  • Verspoor, M., Lowie, W., & van Dijk, M. (2008). Variability in Second Language Development From a Dynamic Systems Perspective. The Modern Language Journal, 92(2), 214–231.[10]
  • Wind, A. M., & Harding, L. W. (2020). Attractor States in the development of linguistic complexity in second language writing and the role of self-regulation: A longitudinal case study. In W. Lowie, M. Michel, A. Rousse-Malpat, M. Keijzer, & R. Steinkrauss (Eds.), Usage based dynamics in second language development (pp. 130–154). Multilingual Matters.[11]
  • Wind, A. M. (2020). A Dynamic Usage-Based Approach to the longitudinal development of verb argument constructions in second language writing: Two case studies. In C. Kalman (Ed.), DEAL 2020: A Snapshot of diversity in applied linguistics (pp. 39–70). Eötvös University Press.
  • Wind, A. M. (2021). Co-development of self-assessment and second language writing from a Complex Dynamic Systems Theory perspective: A single case study. In G. Tanko, & K. Csizer (Eds.), Current explorations in English applied linguistics (pp. 229–264). Eötvös Loránd University.
  • Wind, A. M. (2021). A Complex Dynamic Systems Theory perspective on the development of second language writing: Two case studies. In J. Sazdovska, E. Illés, Z. Soproni, & A. Farkas (Eds.), Engaged - Spotlight on learning (pp. 40–52). IATEFL-Hungary.
  • Wind, A. M. (2021). Nonlinearity and inter- and intra-individual variability in the extent of engagement in self-reflection and its role in second language writing: A multiple-sase study. System, 103, Article 102672.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b https://benjamins.com/catalog/lllt.48.03deb
  2. ↑ https://academic.oup.com/applij/article-abstract/18/2/141/134192
  3. ↑ https://benjamins.com/catalog/lllt.29.02ver
  4. ↑ Thelen, Esther. Handbook of Child Psychology. Wiley Online Library. DOI: 10.1002/9780470147658.chpsy0106 (2007. április 25.). ISBN 978-0470147658 
  5. ↑ Discovery of Motor Development: A Tribute to Esther Thelen. PsycNET, 2005
  6. ↑ Larsen-Freeman (1997. április 25.). „Chaos/complexity science and second language acquisition”. Applied Linguistics 18 (2), 141–165. o. DOI:10.1093/applin/18.2.141.  
  7. ↑ de Bot (2007. április 25.). „A Dynamic Systems Theory approach to second language acquisition” (angol nyelven). Bilingualism: Language and Cognition 10 (1), 7–21. o. DOI:10.1017/S1366728906002732.  
  8. ↑ Wind, Attila M..szerk.: Wander: Chapter 6: Attractor States in the Development of Linguistic Complexity in Second Language Writing and the Role of Self-Regulation: A Longitudinal Case Study, Usage-Based Dynamics in Second Language Development. Multilingual Matters, 130–154. o. (2020. július 14.). ISBN 978-1-788-92523-5 
  9. ↑ LARSEN-FREEMAN, D. (1997. június 1.). „Chaos/Complexity Science and Second Language Acquisition”. Applied Linguistics 18 (2), 141–165. o. DOI:10.1093/applin/18.2.141. ISSN 0142-6001.  
  10. ↑ Verspoor, Marjolijn, Marijn (2008. június 1.). „Variability in Second Language Development From a Dynamic Systems Perspective” (angol nyelven). The Modern Language Journal 92 (2), 214–231. o. DOI:10.1111/j.1540-4781.2008.00715.x.  
  11. ↑ Attila M. Wind – Luke Harding: 6. Attractor States in the Development of Linguistic Complexity in Second Language Writing and the Role of Self-Regulation: A Longitudinal Case Study. 2020–07–14. 130–154. o. ISBN 978-1-78892-525-9 Hozzáférés: 2023. március 3.  
  12. ↑ Wind, Attila M. (2021. december 1.). „Nonlinearity and inter- and intra-individual variability in the extent of engagement in self-reflection and its role in second language writing: A multiple-case study” (angol nyelven). System 103, 102672. o. DOI:10.1016/j.system.2021.102672. ISSN 0346-251X.  

 Egy

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komplex_dinamikai_rendszerek_elmélete&oldid=26893343”