Kolomp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kolomp acéllemezből hajlított, sokszor szegecselt vagy hegesztett, rézzel forrasztott jelzőeszköz. Főleg a szabadban háló állatok[1] nyakába kötötték, hogy hangjával összetartsa a falkát, vagy segítsen abban, hogy a pásztor az elbitangolásra hajlamos állatokat jobban megfigyelhesse a sötétben is.[2] A kolompot a főtehén (a „főkolompos”) hordja a nyakán; a többi tehén őt követi a zaj hallatán. A kolompot az állatok nyakára díszített, cifrázott, sallangozott szíjjal, díszes rézcsattal erősítették fel.[3]

Használják még madaraknak a gyümölcsfákról való elijesztésére. Napjainkban hangszerként is alkalmazzák, bár eredetileg nem erre a célra készült. Nyelv nélküli, dobfelszerelésre rögzíthető változata dobverővel szólaltatható meg.

Források[szerkesztés]

Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 197. o. ISBN 963-9257-04-4  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. csordákban, gulyákban, ménesekben, falkákban legelő ökrök, tehenek, lovak, juhok, kivételesen sertések
  2. Magyar néprajzi lexikon
  3. Magyar néprajzi lexikon

További információk[szerkesztés]

  • Szabó Kálmán: Csöngettyű és kolomp a kecskeméti pásztorok kezén (Ethn., 1932);
  • Márkus Mihály: A jolsvai kolomposok (Emlékkv. Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára, szerk. Gunda Béla, Bp., 1943).
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap