Kolbenheyer Viktor
| Kolbenheyer Viktor | |
| Született | 1858. április 16. Sopron |
| Elhunyt | 1900. február 12. (41 évesen)[1] Budapest[1] |
| Szülei | Kolbenheyer Mór |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kolbenheyer Viktor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kolbenheyer Viktor (Sopron, 1858. április 16. – Budapest, 1900. február 12.) magyar építész, építészeti műszaki főnök.
Élete[szerkesztés]
Kolbenheyer Mór evangélikus lelkész fiaként született, testvére Kolbenheyer Ferenc építész. Édesanyja Medgyaszay Kornelia. Szülővárosában, Sopronban végezte el gimnáziumi tanulmányait, ezt követően a bécsi műegyetemen tanult tovább építészi oklevelet szerezve. Néhány évig magánszolgálatban dolgozott, azután állami szolgálatba lépett és a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztériumban az építészeti műszaki hivatalnak főnökeként működött, többek között az 1896-os millenniumi ünnepségek munkálatainál is (Bierbauer Istvánnal közösen).[2]
Ismert épületeinek listája[szerkesztés]
Az állami szolgálat mellett magángyakorlattal is foglalkozott, több épületet tervezett:
- 1894: Városháza, Losonc (Nagy Virgillel közösen)[3][4]
- 1896: az 1896-os millenniumi ünnepségek II. sz. (fő)kapuja, Budapest[5]
- 1896: az 1896-os millenniumi ünnepségek Borkóstoló csarnoka, Budapest[6]
- 1897–1898: Nyári Színkör, Hódmezővásárhely (1950-ben elbontották)[7][8][9]
- 1898: Víztorony, Szombathely[10]
Tervben maradt épületei[szerkesztés]
- 1890: Városháza, Kecskemét[11][12]
- 1896: az 1896-os millenniumi ünnepségek Történelmi főcsoportja, Budapest[13]
- 1897: Vajdahunyad-vár, a Párizsi világkiállításra, Párizs[14]
- 1890-es évek: Városháza, Győr[15]
Írásai[szerkesztés]
Cikkei, műépítészeti tervek magyarázata stb. a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1886. Egyesületi ház a Magyar Mérnök- és Építészegylet és a Királyi Magyar Természettudományi Társulat számára, három tábla rajzzal, 1892. Kecskemétre tervezett uj városháza); az Építő Iparban (1894.), a Kiállítási Ujságban (1896. A két év mulva megújítandó kiállítás leírása az 1894. tervek alapján); a Vasárnapi Ujságban (tervei, magyarázó szöveggel) jelentek meg.
Képtár[szerkesztés]
-
Városháza, Losonc -
Városháza, Losonc (részlet) -
Városháza, Losonc (részlet) -
Az 1896-os millenniumi ünnepségek II. sz. (fő)kapuja, Budapest -
Az 1896-os millenniumi ünnepségek Borkóstoló csarnoka, Budapest -
Nyári Színkör, Hódmezővásárhely
_2.jpg)
_1.jpg)
._Fortepan_76048.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
- ↑ Székely, i. m., 36. o.
- ↑ http://losonc.hu/szabadido/osszes
- ↑ https://korkep.sk/cikkek/esemenyek/2016/10/23/atadtak-a-felujitott-losonci-varoshaza-epuletet/
- ↑ Gelléri, i. m., 110. o.
- ↑ Gelléri, i. m., 221. o.
- ↑ https://hodmezovasarhely.hu/nyari-szinkor-emlekoszlopa/
- ↑ Gerle, i. m., 250. o.
- ↑ (szerk.) Tóth Ferenc: Csongrád megye építészeti emlékei, Csongrád Megye Önkormányzata, Szeged, 2000, ISBN 963-7193-28-6, 134-135. o.
- ↑ https://www.nyugat.hu/cikk/regi_viztorony_epitkezesek_szabalyok
- ↑ Archivált másolat. [2023. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 3.)
- ↑ Székely, i. m., 28. o.
- ↑ Székely, i. m., 37. o.
- ↑ https://24.hu/kultura/2019/05/14/nemcsak-a-varosligetben-de-parizsban-is-allt-egy-vajdahunyad-var/
- ↑ Székely, i. m., 42. o.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [1]
- (szerk.) Gelléri Mór: Az ezredéves Országos Kiállítás kalauza, Budapest, 1896
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019